Katie Holmes és Tom Cruise válása körbejárta a világ valamennyi médiáját. A valós részleteket a pár és ügyvédjeik is bizalmasan kezelték okot adva a találgatásra, így érthető, hogy számtalan hajmeresztő hír is napvilágot látott. Hogy mi a valóság, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, de tagadhatatlanul vannak olyan körülmények, amelyek alapot adnak arra, hogy gyanakodjunk, valami nem volt rendben.
Ma már nem kell emberfeletti erőfeszítés ahhoz, hogy valaki külföldön telepedjen le. A határok elmosódtak, a megélhetés költségei között nincs nagyságrendi különbség, – a fizetések között annál inkább – a nyelvtudást egyre könnyebb elsajátítani és a legtöbb végzettséggel jól lehet boldogulni más országban is. A fejlett telekommunikáció és a globalizálódó média létrehozott egy egységes gondolkodásmódot, egy standard értékrendet, így bőven található olyan célország, ahol a költözés után nem kell egy merőben más világban akklimatizálódni. (tovább…)
Vannak édesapák, akiknek a heti feladat listájukon szerepel: „levél a gyámhivatalnak”. Sajnos léteznek anyukák, akik sportot űznek a gyerekükért jövő, kapu előtt ácsorgó apukák hazaküldéséből. Az indokok a ’beteg a gyerek’ -től az ’iskolai buliban van éppen’-en át egészen a ’nincs kedve menni mert utál Téged’-ig igen széles skálán mozognak. Általában nagyszerű, önigazoló magyarázatokat sikerül kreálni – tisztelet a kivételnek, akik tényleg alappal tagadják meg a gyerek átadását. A magyarázat-gyártáskor viszont egy dolgot vegyen mindenki figyelembe: a saját gyermekünk nem szavahihető hírforrás! Egész kis kortól képesek két kapura játszani, otthon az apuka által elkövetett rémtettekről számolnak be, míg az apjuknál levetített story az anyjukból csinál gonosz boszorkát. Mindenképp érdemes a valóság felderítésére időt szánni, mert a kapcsolattartás jogosulatlan akadályozásának komoly következményei vannak: (tovább…)
Gyakran olthatatlan a vágy, hogy összecsomagoljunk és elköltözzünk. Egy fedél alatt élni – amikor már eldöntöttük, hogy nem közös az út az ásó-kapa- nagyharangig – nagyon nehéz. Nemcsak a napi ordítozások, de a feszült hallgatásnak álcázott hidegháborús övezet is elviselhetetlen. Az otthonunk falain kívüli életben pedig nehéz úgy helytállni, ha nincs egy nyugodt hely ahová hazatérhetünk. Mielőtt elköltöznénk, az alábbi dolgokat érdemes átgondolni: (tovább…)
Ma már nem csak a hollywoodi filmek, hanem a magyar tárgyalótermek is ismerik az asszonytartás jogintézményét. Míg Olaszországban akkor is megítélik, ha épp a csalfa feleség lépett le egy napbarnított Casanovával, és Németországban a férj nyugdíjas korában is minden hónapban sírva fakad, amikor az asszonytartást átutalja olyan jelentős összeg, addig nálunk méltatlanul alacsony mértékű és gyakorlatilag az éhhalált kerülhetjük el vele. Ám a bírói gyakorlat egyre nyitottabb, már akadnak életszerű, valóban a „feleség-anya” szerepkörből adódóan a munkaerőpiacról kieső nő megélhetését biztosító megoldások. Tehát érdemes próbálkozni. Lássuk tehát, mire van szükség egy pozitív eredménnyel kecsegtető kereseti kérelem előterjesztéséhez: (tovább…)
A házastársi hűség törvényi kötelezettség! Ennek ellenére amikor meghívjuk kávézni a csinos kollégát, kolléganőt, akkor legkevésbé sem az jut az eszünkbe, hogy épp egy törvénysértés előkészületét követtük el. Maga a hűtlenség, egyébként a legritkább esetben oka a házasság megromlásának, sokkal inkább tünete egy rossz kapcsolatnak. Így tudatosan előkészített hűtlenkedés ritka. Persze vannak notórius fejvadászok, akik kilóra gyűjtik a trófeákat. Míg ez a Neander-völgyi ősembernél rendben volt, addig ma a szexuális partnerek gyakori váltogatása kezelendő pszichés zavar. (tovább…)
A tartásdíjat – attól függően, hogy mikor dobta be a törölközőt a házasság – akár 20-24 évig is fizetni kell. Sokan elmulasztják ennek a körülménynek a figyelembe vételét, és megállapodáskor csak pár évre előre gondolkodnak. Amikor pedig olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják megfizetni a vállalt összeget, és a gyermekeik anyjával épp nem ’kompromisszumkész’ a kapcsolatuk, akkor marad a per. (tovább…)
Egy anyuka keresett meg a következő esettel: kapott egy nagyszerű álláslehetőséget Angliában, amit el is fogadott, mert olyan jól fizetett, hogy azt gondolta, 1-2 év munkabére bőségesen megalapozná a férje, és az akkor 4 éves kislánya jövőjét. A férje magyar ügyvéd, aki nem akarta az itteni praxisát feladni és 24 órás gyermekfelügyeletre valamint háztartásvezetésre cserélni. Így a család ketté szakadt, anyuka minden pénteken késő este repülőre ül, hogy itthon lehessen a férjével és a lányával, vasárnap éjszaka pedig repül vissza. (tovább…)
Bár a jogalkotás és a bírói gyakorlat is egyre inkább a gyermek szükségleteit – és nem az apuka által lobogtatott minimálbéres papírt – veszi figyelembe, mégsem elegendő a pernyertes ítélethez, ha tételesen bebizonyítottuk, mennyibe kerül a gyerekünk havonta. A magyar perrendtartás ránk pakolja a bizonyítási terhet apuka jövedelmi és vagyoni viszonyai tekintetében is. (tovább…)
… avagy hogyan emeltessük meg a tartásdíj mértékét.
Tegnap olvastam az új KSH adatokat. Van, aki szerint havi 84.000.-Ft-ból meg lehet élni! Két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 243 429 forint havonta! Ezek a számok irreálisak, mégis a gyermektartásdíj mértékének megállapításánál nagy súllyal esnek latba, amikor a gyermekeiről gondoskodni nem akaró apukák ügyvédei hangjától hatásvadász módon visszhangzik a tárgyalóterem: „… egy gyermek megélhetéséhez 42.000.-Ft-ra van szükség ma Magyarországon. Ebből alperesi édesapa vállal 22.000.-Ft-ot, és a fennmaradó 22-t anyuka rakja hozzá, hisz a gyereket a szülőknek közösen kell eltartani. Indokolatlan ennél magasabb mérték megállapítása, azt az anyuka csak magára költené, de mi őt nem szeretnénk szponzorálni!!!” (tovább…)
