Se Veled

Általános tévhit, hogy a gyermek 18 éves kora után is tovább kell fizetni a bíróság által meghatározott gyermektartásdíjat, amíg a gyermek továbbtanul. Sokakban akkor merül fel, hogy ez nem helyes, amikor a „gyermekük” már 25 éves és még mindig egyetemre jár. Vagy épp külföldön tanul, és magasabb az ösztöndíja, mint a magyar minimálbér. Esetleg a 3-ik főiskolába kezd bele, mert az előző kettőről kibukott. (tovább…)

Legyen esküvő vagy sem? Minden kapcsolatban legalább egyszer felmerül a kérdés. Rengeteg erkölcsi, etikai, pszichológiai érvet és ellenérvet tudnak felhozni a házasságpárti és a gyűrűtlen kapcsolat hívők. Mindenkinek szíve joga eldönteni melyik verziót ideologizálja, ám bárhogy is döntünk, a jogi következményeket senki ne hagyja figyelmen kívül: (tovább…)

Míg nálunk meglepetten pislog az ügyvéd, ha valaki azt kéri tőle, hogy a házastársi hűség sértést a házassági szerződésében szankcionálja, addig az USA szinte valamennyi tagállamában ez bevett gyakorlat. (tovább…)

A legtöbb esetben egyértelmű, ha válásra kerül a sor, a gyermekek veszteségét nem akarják azzal tetézni, hogy a testvéreket is elválasztják egymástól. Pont úgy, ahogy a sakk készletet sem lehet megosztani – férjé a fekete, feleségé a fehér – így a gyermekek sem tartoznak a felezhető vagyontárgyak közé. Mégis akadnak vérre menő viták, ahol az egyik fél úgy gondolja: ha már akkora szerencsénk van, hogy két gyermekünk született, akkor akár vihetek is magammal egyet a költözéskör. (tovább…)

A jelenleg hatályos szabályok szerint a házastársak valóban jóban, rosszban kénytelenek együtt lenni. Ha bármelyikük adósságot csinál, azért a házastársa akkor is felel, ha nem is tudott a tartozás keletkezéséről vagy a hitel felvételéről. (tovább…)

A napokban kapott sajtó visszhangot az a hír, hogy egy másfél éves gyereket leejtett a nagypapája egy családi veszekedés közben, és nagyon súlyos, talán maradandó sérüléseket is szenvedett. Sajnos nem egyedi eset, hogy a vita hevében nem csak a célszemély, hanem a körülötte lévő rémült gyermekek is megsérülnek. Trágár ordítozás, lökdösődés, egy-két pofon, összetört tányérok, megrongált tárgyak – sajnos van, akinek ez a mindennapok részét képezi. Aki soha nem vesztette el a fejét, nem érti meg. Akinél rendszeresen leszáll a köd, azt nem érti, hogy ezzel mi a probléma. Még ma is markáns különbség van az emberek véleményében, mi az ami belefér egy házasságba, mi az ami már nem? Mi az ami a római jog óta létező házi fenyítési jog része, és mi az ami már családon belüli erőszak? (tovább…)

Előző házasság, előző feleség, előző gyerek, előző élet. Bizony sokan vannak, akik komoly előélettel rendelkeznek, amikor belevágnak egy új kapcsolatba, és ez ma már annyira természetes és hétköznapi, hogy nem is minősül fekete pontnak a párkeresési piactéren.  Pedig osztott figyelemre számíthat az, aki már családdal rendelkező nő vagy férfi társa lesz. Ennek ellenére sokan bevállalják, és abban a pillanatban, hogy az előző élet főszereplőivel megromlik a kapcsolat, akkor jön a trükközés, minden vagyontárgy kerüljön az új társ nevére, hogy még csak véletlenül se örököljenek az első házasságból született gyermekek. (tovább…)

A családjogi törvény nem határozza meg a kapcsolattartás mértékét, csak annyit mond, hogy a gyermek érdekében álló rendszert kell kialakítani a bírónak az ítéletében. A majdnem 100%-ig egységes bírói gyakorlattól  – két hetente hétvége, szünetek fele, nyáron kétszer két hét – elvben el lehet téríteni az igazságszolgáltatási szervet, a gyakorlatban viszont nagyon ritkán sikerül elfogulatlan tanúkkal és objektív bizonyítékokkal meggyőzőnek lenni. (tovább…)

Évek óta divat, hogy váláskor a felek közös szülői felügyeletben állapodnak meg, és a gyermekek egy hétig az édesanyjukkal, egy hétig pedig az édesapjukkal laknak. Azonban sem a közös szülői felügyeleti jog, sem a váltott kapcsolattartás nem olyan intézmény, amit pusztán a trendkövetés miatt érdemes megpróbálni. Szigorú feltételei vannak, és még ezen feltételek fennállása esetén sem működik minden gyermek esetében.

(tovább…)

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta egyre több lehetőség nyílik a külföldi munkavállalásra és letelepedésre. Azonban hiányzik a köztudatból az a szabály, miszerint egy kiskorú magyar állampolgárságú gyermek végleges külföldre viteléhez a gyámhatóság engedélye kell – akkor is, ha a gyermek szülei együtt élnek! Bár elvált szülők esetén a kapcsolattartás újra rendezése kapcsán néha  kiderül, hogy ennek az engedélynek a beszerzése is szükséges, mégis azt tapasztalom, hogy általában ezt  elmulasztják.

  (tovább…)