Se Veled

A házassági vagyonjog alapszabálya, hogy amit ajándékba kapok, az az enyém is marad a válás után. Ám vannak kivételek, amikre érdemes odafigyelni, így ne hagyjuk hogy párunk az új kocsit paszírozza a fa alá, mert az sem gyakorlatilag, sem jogilag nem lesz a miénk. (tovább…)

A karácsony közeledtével azt gondolnánk, mindenki félreteszi a sérelmeit, és teljes gőzzel a szeretet ünnepére koncentrál. Évek óta jól kimutatható magyar és nemzetközi trend, hogy a decemberben válni akarók száma lényegesen meghaladja az év többi hónapjának átlagát. (tovább…)

A családon belüli erőszak iskolapéldáját nézhetjük végig, miközben közösen drukkolunk Patríciának, annak a magyar édesanyának, aki francia férjének köszönhetően Bora Borán kénytelen küzdeni a gyermekéért. Mind jogi, mind pszichológiai szempontból tanulságos az eset. (tovább…)

Az utóbbi években az önzőség új fokozata jelent meg a peres gyakorlatban: amikor váláskor a gyermek egyik félnek sem kell. Nem arról az esetről beszélek, amikor a felek annyira rossz anyagi körülmények között élnek, hogy egyikük sem képes külön-külön az alapszükségleteket megteremteni. Előfordul olyan  per, amelyben arról érvelünk, miért a másik szülőnél kerüljenek elhelyezésre a gyerekek? (tovább…)

Számos országban a bontókeresetet 1-2 év különélés után lehet csak benyújtani a bíróságra. Első hallásra érthetetlen időhúzásnak tűnik ez a szabály. Magyarországon a legtöbb ügyfél azzal keresi meg az ügyvédet, hogy azonnal találkozzanak, nagy baj van, egy hetet sem tudnak várni az első találkozóig. Már másnap rohannának a gyámhatóságra, a rendőrségre, a bíróságra, és fel vannak háborodva, hogy ott csak hónapok múlva várható bármilyen megoldás az aktuális problémájukra. (tovább…)

Gyakori probléma, hogy a 10-12 éves kiskamasz már annyira önállónak hiszi magát, hogy úgy gondolja beleszólhat, válás esetén melyik szülővel akar élni. Mivel felnőttesen meg is indokolja, ezért sokan figyelembe veszik, sőt a gyermek kérésének megfelelően döntenek. Rosszabb eset, amikor vitába szállnak vele, és mintegy felnőttként kezelve megpróbálják meggyőzni, anyánál /apánál miért is lenne jobb helye, válassza őt.

Hány éves kortól engedjünk beleszólást a gyermeknek abba, hol, kivel akar élni? (tovább…)

Válás után előbb utóbb eljön a pillanat, amikor a felek közös ingatlanának sorsát rendezni kell. A legritkább esetben vannak olyan szerencsés helyzetben a felek, hogy sikerül megállapodni az ingatlan értékesítésében, és a vételár megfelezését követően mindketten tudnak vásárolni egy-egy kisebb lakást.

Manapság a leggyakoribb, hogy az ingatlanokat óriási hitelek terhelik, így a vételár legnagyobb része a bankké lesz. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi ingatlan piaci viszonyok miatt évekbe telik, mire sikerül eladni az ingatlant – így a válást követően a hitelt fizetnie kell a feleknek akkor is, ha valamelyikük már rég elköltözött. Sajnos az is egyre gyakoribb, hogy a hitel egyenlege meghaladja azt az összeget, amit az ingatlan eladásakor remélhetünk, így a házasságból mindketten adóssággal távoznak. (tovább…)

A nagykorú gyermek tartása iránti perekben a leggyakoribb védekezés, hogy a gyermek érdemtelen arra, hogy a szülei fizessék a megélhetésének költségeit. Én azt hiszen, kevés olyan gyermek van, aki a tinédzser kora végéig ne tudna felmutatni legalább egy két olyan vitát, ahol a szülei becsületét durván sértő kijelentések hangzottak el. De vajon lehet-e érdemtelenségre hivatkozni és a tartásdíj fizetését abbahagyni egy-két nyomdafestéket nem tűrő kifejezés miatt? (tovább…)

A nagykorú gyermek tartásának harmadik feltétele, a tanulmányok folyamatos végzése. A bírói gyakorlat a nagykorú gyermektől azt várja el, hogy a középiskola befejezését követően azonnal megkezdje a további képzést. Ha valakit nem vesznek fel, és elmegy dolgozni, akkor a következő évben nem biztos, hogy ismét feléled a tartásra való jogosultsága. A bíróság ilyenkor azt vizsgálja, hogy adott időszakban mekkora jövedelemre tett szert, és elvárható-e tőle, hogy a tanulmányaihoz szükséges anyagi fedezetet részben vagy egészben maga teremtse elő. (tovább…)

A nagykorú gyermek tartásának másik sarokpontja, a korábbi posztomban részletezett rászorultság fennállásán túl, hogy azt csak a szükséges tanulmányok folytatásának idejére kaphatja a gyermek. De mi is minősül a bírói gyakorlat szerint szükségesnek?   (tovább…)