Az új Ptk sokkal részletesebb szabályokat tartalmaz arra az esetre, ha a felek váláskor nem tudnak megállapodni, ki használja tovább a családi fészket. Lássuk mire számíthatunk, ha a jövő évben jut eszünkbe válni:
– Általános nemzetközi jogelv, hogy a házastársat és a gyermeket akkor is megilleti a lakás használatának joga, ha az nem az ő tulajdona, vagy bérlete. Tehát az utolsó, közösen lakott ingatlan használata kiemelt védelemben részesített jog. Ha az ingatlan csak a férj különvagyona – mert pl. a szüleitől kapta ajándékba – akkor sem kötelezheti a feleségét és a gyermeket sem elköltözésre a kapcsolat megromlásakor.
– A bíróság első sorban osztott használatot állapít meg – bármilyen furcsa a gondolat, hogy válás után is egy fedél alatt kell érni az exszel. Megállapítja, hogy melyik szobát használhatja kizárólagosan a feleség, melyiket a férj, és melyek a közös használatba adott helyiségek. Ami érdekes újdonság, hogy ha kisebb átalakítással osztott használatra alkalmassá tehető egy lakás, akkor a bíróság dönt arról, ki viseli az átalakítás költségeit, és marad a közös fedél alatti élet. Azt gondolom, ez a szabály mindenkit arra fog késztetni, hogy gyorsan állapodjon meg a másik féllel, mert nyilván senki nem azért akar válni, hogy utána ugyan úgy kerülgethesse volt párját a konyhában és a fürdőszobában…
– Az osztott használatot csak akkor mellőzi a bíróság, ha valamelyik fél volt oly botor, és a válóperes ügyvéddel való konzultáció nélkül önkéntesen elköltözött.
– Régen várt újdonság, hogy ha valakinek adott helységben másik lakása van, akkor köteles oda átköltözni a válást követően.
– Nincs osztott használat akkor sem, ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, ami súlyosan sérti a másik fél vagy a közös gyermek érdekét. A gyakorlatban sajnos a „súlyos érdeksérelem” igen szubjektív. Akik válnak, többnyire olyan magatartást tanúsítanak, ami finoman szólva zavarja a másikat – gyakran a szomszédokat, és a szomszédok szomszédait is. Ennek ellenére olyan ügyekben is láttam már osztott használatot megítélni, ahol az egyik felet már jogerősen el is ítéleték a könnyű testi sértés miatt… Azt hiszem ennek az az oka, hogy a többség úgy véli, ha a végletekig provokálja a másik felet, és elcsattan egy-két pofon, akkor egy életre bebiztosíthatja magának a lakhatását. Elfásult a bírói tűrőképesség ezzel kapcsolatban – minden második ügyben nem rakhatja utcára a férjet – így valóban csak igen súlyos bántalmazás ad okot az osztott használat mellőzésére.
– Kiemelném, hogy a lakás használatát a válás kimondásáig nem rendezheti egyoldalúan egyik házastárs se. Azt gondolom, ezt az a régi trükk hívta életre, amikor a kapcsolat megromlásakor gyorsan rátették a nagyszülők haszonélvezeti jogát a lakásra, ezzel igencsak megnehezítve a lakáshasználati jog érvényesítését. Az új Ptk. végre hatékonyan garantálja, a házastársak és a közös gyermekek védelmét, az utcára kerülés megakadályozását.
– A lakáshasználati jog ellenértéknek bonyolult számítási módját mellőzi az új jogszabály, de ha valaki elhagyja az ingatlant változatlanul komoly – az ingatlan forgalmi értékének 10-15 %-nak megfelelő – összegre tarthat igényt. Tehát szabad szemmel jól látható összeget veszít az, aki az ingatlant önként elhagyja, mert neki ez az összeg nem jár.
– Mivel sem a válás után, sem a kapcsolat megromlásától a válásig tartó időszakban a másik féllel együtt élni, ezért érdemes ezt a kérdést szerződéssel rendezni. Szigorú szabályokat tartalmaz az új jogszabály a kiskorú gyermek védelmében, ők semmiképp nem kerülhetnek utcára, de a felek szabadon határozhatják meg, hogy cserelakást kell biztosítani, esetleg albérleti díjhoz kell hozzájárulni, vagy egy egyszeri nagyobb összegből akár saját tulajdonrészt szerezhet a gyerek egy másik lakásban.
Dr. Illés Blanka ügyvéd
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: