Sokszor dühből, de olykor-olykor komoly szándékot kifejezve is elhangzanak a fenti szavak. Vajon kiteheti a férj a válni készülő feleséget a saját nevén lévő lakásból, elzárva ezzel egy édesanyát a gyermekétől? Vagy megakadályozhatja, hogy a felesége a gyermekkel együtt elköltözzön?
Kezdjük a gyermekkel: amíg közös szülői felügyeleti jog alatt áll, addig a tartózkodási helyét a szülők közös döntéssel változtathatják meg. Vagyis az az édesanya, aki önkényesen hóna alá csapja a gyermekét és elköltözik otthonról, azt kockáztatja, hogy egy gyermek elhelyezési perben az édesapánál helyezik el a gyermeket. A nyugat európai országok bírói gyakorlatában egy ilyen lépés – szinte mindenhol – azt eredményezi, hogy a másik fél kapja a gyermeket. A magyar gyakorlat is ebbe az irányba mozdult el az utóbbi években, tehát már nem elegendő könnyes szempilla rebegtetéssel megindokolni miért költöztünk haza anyánkhoz. Ha az otthoni környezet és légkör elviselhetetlenné vált a folyamatos ordítozások miatt, akkor persze a gyermek érdekében az áll, ha a felek az életközösséget megszakítják. De a „csak úgy” elköltözések nem tolerálhatóak.
Azonban más a helyzet a hirtelen felindulásból feleségestül utcára dobált bőröndök esetében – ekkor a gyermek tartózkodási helye nem változik meg, így a férj ezzel lépéssel nem sérti a közös szülői felügyeleti jog szabályait.
Mit tehet az édesanya, ha mégis elgurul a gyógyszer, és a gyereke nélkül az utcán találja magát ? Azonnal be kell adni a bontó keresetet a bíróság felé, az apa kirívóan jogellenes magatartására tekintettel kérni kell a lakáshasználat ideiglenes rendezését – e határozat alapján tud majd visszaköltözni a gyermekéhez. Emellett persze el lehet indítani a hagyományos, polgári jog alapján járó birtokvédelmi eljárást is, de a gyakorlatban hosszabb idő, mire ott végrehajtható határozatot kapunk.
Sokan azt rontják el, hogy a gyermek ideiglenes elhelyezését kérik – vagyis azt, hogy a bíróság engedje, hogy a gyermek velük együtt elköltözhessen. A Csjt. szerint igen ritkán van erre lehetőség. Még egy ilyen radikális lépés is – mint a gyermek elszakítása a másik szülőtől – sok bíró szerint belefér, hiszen ha a kapcsolattartás biztosítva van, akkor a gyermekeket ért sérelem – jogilag – nem éri el azt a szintet, hogy elhelyezéséről soron kívül dönteni lehessen. Remélem az új törvény változtatni fog ezen, de a jelenlegi jogi környezetben ezzel a kockázattal számolnunk kell.
Összességében tehát elmondható, bár jogellenes azt kikényszeríteni, hogy a válni készülő feleség egyedül elköltözzön, és a gyereket hagyja otthon, de a megakadályozására gyors gyakorlati megoldás nincs – sem a gyámhatóság sem a rendőrség nem tud eljárni. A feleségnek tehát egy lehetősége van – marad a férj különvagyoni ingatlanában a gyermek elhelyezési per végéig, vagy ha erőszakkal kirakták az utcára, a bírói határozat kézhezvételét követően visszaköltözik. Ha a férj nem akarja, a gyermekkel elköltözni nem lehet.
Dr. Illés Blanka ügyvéd
husz év házasság után a férj el költözik egy másik nő höz,egy lány gyeremek van
közös a lakás,a feleségnek joval kevesebb a fizetése mint a férj nek
ebben az esetben ki nek kell a közös lakásból el menni?
Kérem válaszát,köszönöm.
Kedves ügyvédnő!
Sok cikket elolvastam Öntől,úgy jött ki,hogy ez alá sikerül írnom .Én is úgy jártam, hogy a volt férjem ellehetetlenítette a közös lakásban maradásomat a válás végéig,el kellett jönnöm a gyerekeim nélkül. A lakáson hatalmas hitel, azért lett 50%-ban az én nevemre írva,mert az én örökségemből lett rá tető téve,a jövedelmem kisebb volt az exeménél.A vagyonon megegyeztünk,annyit ért a részem,amekkora tartozás volt rajta,ő átvállalta a hitelt,övé az egész.A bírót a gyermekelhelyezésnél egy dolog érdekelte:minél hamarabb mehessen ebédelni.Nem érdekelte ellenben,hogy 5 évig én voltam otthon velük,hogy milyen az a környezet,ahová vinném őket,és hogy a pszichológus szerint kinél lennének jobb helyen.Konkrétan megfenyegetett 20 ezer forintos bírsággal,amikor ez irányú kérelmemet benyújtottam,mert akadályozom a bíróság munkáját.mikor nagy nehezen megkérdezte,miért ne lehetnének minden hétvégén nálam a gyerekek,válaszoltam,hogy azért,mert folyamatos munkarendben,3 napi váltásban dolgozom,hétvége ide vagy oda,mondta,hogy akkor azért apukáé a két gyerek,mert ő a nagyszülőkhöz nem helyezhet gyereket.Apuka tűzoltó,24-48 órás.Fizetek 40% gyerektartást,a mostani párommal albérletbe kényszerültünk,esélyem nincs a gyerekeimnek helyet biztosítani,ha esetleg később úgy döntenének,hogy velem szeretnének élni,vagy legalább csak tovább maradni,ha akarnak…Nem vagyok én rossz ember,annyi a bűnöm,hogy nem akartam szeretetlenségben leélni az életem.Nem mindenkinek van drága autója,új háza,aki gyerektartást fizet.Nekem és a páromnak 110 ezer forint körül van a havi nettó keresetünk fejenként.Az övé talán már 180 ezer körül is jár.Eszem ágában sincs csökkentésért folyamodni,bár így,ha nálam vannak,sokszor egy csokira is nemet kell mondanom.Az érdekelne,a véleménye mellett,hogy az új CSJT-ben van-e olyan rész,hogy a gyerekek hosszabb ittartózkodása esetén arra az időszakra nem kell gyerektartást fizetni,ill. ha van,érvénybe lépett-e már? Ha van ilyen,és akadékoskodik,hol lehet neki megmutatni? Szives válaszát előre is köszönöm.
U.I. : Most,hogy átolvasom,látom,milyen zavarosan fogalmaztam:a kicsikkel a szüleimhez szerettem volna költözni,vagyis én költöztem is.Rendezett körülmények közé,mindenkinek lett volna külön szobája,a gyerekek különneműek.Most egy 12 m2-es szobában alszanak négyen másik két gyerekkel,és ezen az állapoton volt férjem nem is kíván változtatni.Sajnos nekem már semmibe nem lehet beleszólásom.Még egyszer köszönöm,viszont olvasásra.