1.0Se Veledhttps://seveled.cafeblog.huDr. Illés Blankahttps://seveled.cafeblog.hu/author/drillesblankagmail-com/<p style="text-align: justify"><strong><a href="https://seveled.cafeblog.hu/files/2015/01/dns.jpg"><img class="alignleft wp-image-731 size-thumbnail" src="https://seveled.cafeblog.hu/files/2015/01/dns-150x150.jpg" alt="dns" width="150" height="150" /></a>A ma már számos helyen elérhető DNS apasági vizsgálatoknak köszönhetően, egyre több kétkedő apuka dönt úgy, utána jár a kétségeinek. Csak egy kis pálcikát kell a gyerek szájába gyömöszölni amikor Anya nem látja, és pár tízezer forintért, néhány napon belül kezében az eredmény. De mit tehet, ha nem ő az apa?</strong><!--more--></p> <p style="text-align: justify">Mielőtt bárki felkapná a telefont, és megrendelné a mintavételi csomagot, én arra hívnám fel a figyelmet: a gyermek elsődleges érdeke egy biztonságot adó család, nem pedig a vérségi kapcsolat. Soka nem értenek velem egyet, tudom, de ezek az emberek még nem csináltak végig egy apaság megdöntése iránti pert. Annak ténye, hogy nem én vagyok a gyerek apja, tönkre fogja tenni minden érintett életét. Erre azonban csak az eljárás végén döbbennek rá, és akkor már általában késő. Szerintem még akkor sem menthető az apának ez a cselekedete, ha a felek éppen válnak. A gyereknek, akit addig nevelt pont ebben a nehéz időszakban lenne szüksége 100%-ig mindkét szülőjére. Nem véletlen, hogy az új családjogi törvény a mostoha szülőnek is számos jogot ad , mert a gyermeknek az számít, hogy ki olvasott neki este mesét, ki tanította meg focizni, és ki dobálta a medencében nyaranta.</p> <p style="text-align: justify">Ha valaki mégis úgy dönt, hogy meglépi, és a vizsgálat eredménye negatív – vagyis nem ő az apa – a következő lehetőségei vannak:</p> <p style="text-align: justify"><strong>Az apaság vélelmét fő szabályként a gyermek születésétől számított 1 éven belül lehet megtámadni egy bírósági eljárásban!</strong> Sokszor találkozom azzal, hogy a férfi hosszú éveken keresztül dilemmázik, megtegye, ne tegye? Aztán ha megromlik a gyermek anyjával a kapcsolat, csak akkor szánja rá magát. De akkor már általában késő.</p> <p style="text-align: justify">Az apaság jogi keletkezésének négy módja van. Lehet valaki a gyerek apja, mert az anyával házassági kötelékben áll, mert teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, mert hozzájárul egy reprodukciós eljáráshoz, vagy bírósági határozat alapján. Az első két esetben, ha a DNS teszt igazolja a gyanút, az apaságot megszüntetik. Azonban az apaság vélelmének megtámadását a törvény az utóbbi két esetben kategorikusan megtiltja.</p> <p style="text-align: justify">Az új Ptk. adta lehetőség, hogy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot akkor is meg lehet támadni, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tette valaki. De úgy tűnik most is tartja magát az a joggyakorlat, hogy ha valaki szívességből vállalta el az apaságot – pl. azért, mert a gyermek anyjával épp érzelmi kapcsolatban voltak a gyermek születésekor - akkor nem lehet csak ezen az alapon megtámadni.</p> <p style="text-align: justify">Újdonság az is, hogy ha az apai elismerő nyilatkozatot a jogszabály megkerülése miatt tették – pl egy örökbefogadást úgy akartak megkönnyíteni, hogy a férj elismeri magáénak a gyereket így csak a feleségnek kell az örökbefogadási procedúrát végigcsinálni - akkor ez a nyilatkozat megtámadható de csak az ügyész és a gyámhatóság jogosult a per megindítására, és csak akkor ha az a gyermek érdekében is áll.</p> <p style="text-align: justify">Visszatérve az 1 éves szabályra: erre a határidőre az elévülés szabályai érvényesek, vagyis ha valaki később szerez tudomást arról, hogy nem az övé a gyerek, akkor e tudomás szerzéstől – pl a DNS vizsgálat eredményétől - számítva van egy éve. Azonban a gyakorlat nagyon szigorú e kérdésben, én azt tapasztalom, hogy többségében nem fogadják el. Furcsa is, ha valaki a gyerek 5 éves korában csinál DNS vizsgálatot pont akkor amikor tartásdíj fizetésre kötelezték... Tehát kétséget kizáróan igazolni kell, hogy előtte még csak nem is sejtettük apaságunk megkérdőjelezhetőségét. Vagy olyan elháríthatatlan akadályba ütköztünk – pl súlyos betegség – ami miatt nem tudtuk érvényesíteni az igényünket.</p> <p style="text-align: justify">Bárhogy is döntenek, a döntés előtt szerintem érdemes egy pszichológussal átbeszélni a dolgot, alaposan megfontolni, hogy a lehetséges eredmények után mi lesz? Mert lehet, hogy nem kell tartásdíjat fizetnünk olyan gyerek után, aki vér szerint nem a mi gyerekünk, de vajon együtt tudunk élni azzal, hogy egy gyerek apját – mert ő így fog ránk nézni élete végéig – elvettük?</p> <p style="text-align: justify"> Dr. Illés Blanka</p> <p style="text-align: justify">ügyvéd</p>rich