1.0Se Veledhttps://seveled.cafeblog.huDr. Illés Blankahttps://seveled.cafeblog.hu/author/drillesblankagmail-com/<p style="text-align: justify"><b><a href="https://seveled.cafeblog.hu/files/2014/02/lakat.jpg"><img class="alignleft size-full wp-image-719" alt="lakat" src="https://seveled.cafeblog.hu/files/2014/02/lakat.jpg" width="250" height="250" /></a>avagy mikor rúghatom már ki a lakásból? Számomra meglepő, de bizony van, aki ezzel a dilemmával küzd. Ennél sokkal gyakoribb, hogy a gyermek akar lelépni otthonról, és esze ágában sincs 18 éves koráig várni. Lássuk mit tehet?<!--more--></b></p> <p style="text-align: justify">A családjog ismeri a „szülői ház elhagyásának” jogintézményét. A 16. életévét betöltött gyermek a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja a szülői házat, ehhez csak a gyámhatóság engedélye szükséges. Az új Csjk. a belátási képességgel rendelkező gyermek autonómiáját tarja tiszteletben ezzel a szabállyal, hiszen ennyi idős gyermeket amúgy is nehéz lenne akarat ellenére otthon tartani.</p> <p style="text-align: justify">Leggyakrabban a másik – különélő – szülőhöz költözik a gyermek. Elhelyezési pert már nem érdemes ennyi idős gyermeknél indítani, hiszen előbb lesz 18 éves, mint hogy a bírósági eljárás véget érne. Én azt tapasztalom, azokban az esetekben merül ez fel, ahol a gondozó szülő éveken keresztül a különélő szülő ellen hangolta, nevelte a gyereket, aki a kamaszkoron túllépve már felnőtt kritikával kezdi látni a szülő viselkedését. E kritikus megközelítésnek bizony gyakori következménye a teljes elutasítás, amit egy kifejlett személyiségnél már szigorral, fenyegetőzéssel sem lehet kordában tartani. Egyet tehet a szülő: elengedi a gyereket és eljárások kezdeményezésével nem tetézi a bajt.</p> <p style="text-align: justify">Egyre gyakrabban találkozom olyan üggyel, ahol a fiú gyermekek teljesen az anyjuk ellen fordulnak, erősen identifikálódva az apához, és szembe fordulva az apára rosszakat mondó anyával. Mintegy véd- és dacszövetséget alkotnak vele. A lehető legrosszabb megoldás, ha ilyenkor eljárást eljárásra halmozva az anya megpróbálja a törvény erejénél fogva visszaszerezni a gyerekeket. Egyetlen sikeres megoldás a családterápia lehet, ahol a szülők és a gyermekek közötti konfliktusokat oldja fel a szakember. Azonban a terápia is csak akkor eredményes, ha a gyerekek nyitottak rá – kényszeríteni őket erre sem lehet. Olyan ügyekben, ahol az anya éveken keresztül a konfliktus megoldásnak azt a módját választotta, hogy az apát szidalmazta a kompromisszumkötés és megoldáskeresés helyett, ott sajnos ugyan erre a megoldási mintára számíthat a gyerekeitől.</p> <p style="text-align: justify">Elvétve ugyan, de akadnak olyan 16 éves "gyerekek" is, akik a barátnőjükhöz, nagyszülőkhöz vagy más rokonokhoz költöznek, mint a felnőtté válás, a szülőktől való eltávolodás része. Munkavállalás vagy kollégiumba költözés is lehet a költözködés indoka, bár ez nagyon ritka.</p> <p style="text-align: justify">A gyámhatóság vétójoga az új Csjk-ban csökken, csak akkor tagadhatja meg a 16 éves gyermeknek, hogy a szülői házat elhagyja, ha az a gyermek érdekeivel ellentétes. Valószínűleg környezet tanulmányt fognak készíteni, meghallgatják a befogadó személyt és a gyermeket is. Ha az új környezet nem veszélyezteti a kiskorú fejlődését, akkor az engedélyt megadják. Ez persze nem érinti a gyermek elhelyezését és a szülői felügyeleti jogokat, csupán a szülő személyes nevelési  és gondozási kötelezettsége szűnik meg. A gyermek tartásáról azonban – tartásdíj formájában – továbbra is gondoskodni kell.</p> <p style="text-align: justify">Ha fordított a helyzet, és nem a gyerek akar elköltözni, hanem a szülő várja, mikor cserélheti már le a zárat, akkor erre a gyermek 18 éves koráig várnia kell. A gyermek lakhatását a szülők kötelesek biztosítani, méghozzá első sorban saját háztartásukban. A gyermeknek saját jogon önálló lakáshasználati joga van. Bár a szülők élettársi vagy házastársi szerződéssel rendezhetik, hogy az életközösség megszűnését követően hogyan biztosítják a gyermek lakhatását, ezt a megállapodást a bíróság felülbírálhatja ha azt nem találja a gyermek érdekében állónak. Tipikus példa, amikor az egyik fél saját különvagyoni lakását védendő olyan szerződést köt, hogy az életközösség megszakadását követően a másik fél a gyermekkel 30 napon belül köteles elköltözni. Ha ezt követően a gyermek lakhatása nem biztosított - nincs másik lakás, ahová költözhetnének - ezt a megállapodást a bíróság nem fogja jóvá hagynia, így vagy a lakáshasználati jog ellenértékét kell megfizetni a számára, vagy a lakhatását kell 18 éves koráig más módon biztosítani.</p> Dr. Illés Blanka ügyvédrich