Bizonyítás családjogi ügyekben

1.0Se Veledhttps://seveled.cafeblog.huDr. Illés Blankahttps://seveled.cafeblog.hu/author/drillesblankagmail-com/Bizonyítás családjogi ügyekben<a href="https://seveled.cafeblog.hu/files/2013/06/kamera.jpg"><img class="alignleft size-full wp-image-582" alt="kamera" src="https://seveled.cafeblog.hu/files/2013/06/kamera.jpg" width="300" height="169" /></a>Minden családjogi ügy legnagyobb nehézsége, hogy nem tudjuk bizonyítani az állításainkat. Ugyan ki láthatta, hogy a férj soha még a szemetet sem vitte ki, ehhez képest a perben mintaférj és mintaapaként fényezi magát ő és a tanúként meghallgatott családtagok is. Annak sem szokott nézőközönsége lenni, ha a feleség minden este ordítozós jelenettel készült a férj esti fogadására – és bizony igazságtalan, amikor a perben csak a férjet hibáztatja a házasság megromlásáért. Felmerül a kérdés, mégis érdemes-e egyáltalán a nyilvánvalóan elfogult tanúkat ötösével, tízesével végighallgatni? Azzal legyünk tisztában, a filmekből ismert „majd jól belekeverem a tanúkat a hazugságaikba, és ők megtörve könnyek között mindent bevallanak” metódus a valóságban nem létezik. Legalább is mi magyarok profi hazudozók vagyunk, a többség még büszke is rá... A válasz egyértelműen: igen! Hiába elfogult a családtag, a barát és a kolléga, hiába nem lehet egyértelműen rajta kapni a hazugságon, mégis ahhoz, hogy a teljes képet, a felek életét, jellemét lássa a bíró, ahhoz kellenek a személyes hangok! Tudom, hogy vannak ügyek, ahol a vallomás előtt jól betanítják a tanúkat, de én ezt - mindamellett hogy illegális, még csak - praktikusnak sem tartom! Nagyon látszik, ha mind az öt tanú ugyan azzal a szófordulattal mond el egy eseményt, vagy kérdés nélkül mindegyik elmeséli, hogy az apuka milyen gondoskodó, és figyelmes, az anyuka meg hagyta leesni a gyereket a hintáról. Vicces mikor mindenkinek a hintáról leesésé jut csak eszébe... főleg hogy ott se voltak. Ha a tanú vallomása életszerű – és attól lesz életszerű, hogy valós storykat tesz az „ő a legjobb anya a világon” semmitmondó kijelentése mögé, hogy példák sokaságát tudja felidézni – akkor igen is szükség lesz rá, és érdemes őket végighallgatni. Felmerül viszont annak a kérdése is, hogy ha konkrét körülményt – és nem csak általában a felek életét, jellemét, nevelési képességét – akarom bizonyítani, akkor mit lehet tenni? Sokáig bizonytalan terület volt a személyiségi jogsértéssel megszerzett bizonyítékok felhasználhatósága – vagyis az sms-ek, e-mailek, kép és hangfelvételek bizonyítékként való elfogadhatósága egy perben. Bár a büntetőjog ebben a kérdésben jóval a családjog előtt jár, az ottani elveket valahogy nehézkesen fogadja és ismeri el a családjogi bíró. Senkit nem akarok ilyen bizonyítékok felhasználására felbujtani, ma még mindig sok falba ütközünk, de a pécsi ítélőtábla, oly sokat emlegetett, és használt 2009-es döntése bár lassan, de alapjaiban változtatja meg az ilyen jelegű bizonyítékok kezelését. Pécsi Ítélőtábla Pf I 20 081/2009/3 döntése: <a href="https://seveled.cafeblog.hu/files/2013/06/pecsi.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-587" alt="pecsi" src="https://seveled.cafeblog.hu/files/2013/06/pecsi.jpg" width="627" height="167" /></a> A döntés nem csupán a hangfelvételekre, hanem valamennyi, személyiségi joggal kapcsolatban álló bizonyítékra, levelezésre, e-mailekre, SMS-ekre is vonatkoztatható alapvető elveket fogalmaz meg. A Legfelsőbb Bíróság BH 1985.57. sz eseti döntése alapján a személyiségi jogokra vonatkozó Ptk paragrafusokat a 4. §-ban megfogalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján lehet csak értelmezni. A 2. § (2) pedig kimondja, hogy a törvény a társadalmi rendeltetésének megfelelően biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását. Az 5. § pedig tiltja a joggal való visszaélést. Mindezek alapján ha egyértelmű, hogy a peres fél valótlan állításait a másik fél kizárólag a személyiségi jogsértéssel szerzett bizonyítékokkal tudja megcáfolni, akkor ezek felhasználhatóak. Abban az esetben ha a tényállást kizárólag személyiségi jogsértéssel szerzett bizonyítékokkal lehet feltárni – levél, sms, hangfelvétel –ezek bizonyítékként felhasználhatóak, ezekkel szemben nem lehet hivatkozni alanyi jogsértésre, mert az hamis tényálláshoz vezetne. Márpedig a bírósági eljárásban az igazság érvényesítése közérdek, és a bizonyítás ezt célt szolgálja. Nem lehet azért a bizonyíték felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha az az elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történt. Büntetőjogi szempontból pedig a Btk. 4.§ kimondja „ Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.” Több eseti döntésében is kimondta a Kúria, hogy nem veszélyes a társadalomra az a cselekmény,amely egy hatóság előtt folyamatban lévő ügyben, az ügyfél az őt megillető jogok keretei között, az ügy tárgyával érintett személyekkel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tesz. A társadalomnak sokkal nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy feltárásra kerüljön az igazság, és megalapozott döntés születhessen, és hogy ezeket holmi büntetőjogi fenyegetéssel – miszerint feljelentik ezen bizonyítékok felhasználóját - ne lehessen elhárítani. Összességében tehát elmondható, óvatosan szabad csak bánni ezekkel a bizonyítékokkal, de ha adott tényt másképp nem tudunk bizonyítani, akkor az igazság kiderítéséhez fűződő általános társadalmi érdek miatt ezek felhasználhatóak. A bírói gyakorlat nem mindig osztja ezt az álláspontot, de be kell látniuk, hogy a családjogi ügyek nem külső, objektív tanúk szeme előtt folynak, így a valóság felderítésére a hagyományos bizonyítékok és módszerek a legritkább esetben alkalmasak. Dr. Illés Blanka ügyvédrich