1.0Se Veledhttps://seveled.cafeblog.huDr. Illés Blankahttps://seveled.cafeblog.hu/author/drillesblankagmail-com/<p style="text-align: justify"><span style="color: #000080"><strong><a href="https://seveled.cafeblog.hu/files/2013/03/torta1.jpg"><img class="alignleft size-full wp-image-529" src="https://seveled.cafeblog.hu/files/2013/03/torta1.jpg" alt="" width="220" height="165" /></a>Az új Ptk sokkal részletesebb szabályokat tartalmaz arra az esetre, ha a felek váláskor nem tudnak megállapodni, ki használja tovább a családi fészket. Lássuk mire számíthatunk, ha a jövő évben jut eszünkbe válni:<!--more--></strong></span></p> <p style="text-align: justify">- Általános nemzetközi jogelv, hogy a házastársat és a gyermeket akkor is megilleti a lakás használatának joga, ha az nem az ő tulajdona, vagy bérlete. Tehát az utolsó, <strong>közösen lakott ingatlan használata kiemelt védelemben részesített jog</strong>. Ha az ingatlan csak a férj különvagyona – mert pl. a szüleitől kapta ajándékba – akkor sem kötelezheti a feleségét  és a gyermeket sem elköltözésre a kapcsolat megromlásakor.</p> <p style="text-align: justify">- A <strong>bíróság első sorban osztott használatot állapít meg</strong> – bármilyen furcsa a gondolat, hogy válás után is egy fedél alatt kell érni az exszel. Megállapítja, hogy melyik szobát használhatja kizárólagosan a feleség, melyiket a férj, és melyek a közös használatba adott helyiségek. Ami érdekes újdonság, hogy ha <strong>kisebb átalakítással</strong> osztott használatra alkalmassá tehető egy lakás, akkor a bíróság dönt arról, ki viseli az átalakítás költségeit, és marad a közös fedél alatti élet. Azt gondolom, ez a szabály mindenkit arra fog késztetni, hogy gyorsan állapodjon meg a másik féllel, mert nyilván senki nem azért akar válni, hogy utána ugyan úgy kerülgethesse volt párját a konyhában és a fürdőszobában…</p> <p style="text-align: justify">- Az osztott használatot csak akkor mellőzi a bíróság, ha valamelyik fél volt oly botor, és a válóperes ügyvéddel való konzultáció nélkül <strong>önkéntesen elköltözött</strong>.</p> <p style="text-align: justify">- Régen várt újdonság, hogy ha valakinek adott helységben <strong>másik lakása van</strong>, akkor köteles oda átköltözni a válást követően.</p> <p style="text-align: justify">- Nincs osztott használat akkor sem, ha valamelyik fél <strong>olyan magatartást tanúsít, ami súlyosan sérti a másik fél</strong> vagy a közös gyermek érdekét. A gyakorlatban sajnos a „súlyos érdeksérelem” igen szubjektív. Akik válnak, többnyire olyan magatartást tanúsítanak, ami finoman szólva zavarja a másikat – gyakran a szomszédokat, és a szomszédok szomszédait is. Ennek ellenére olyan ügyekben is láttam már osztott használatot megítélni, ahol az egyik felet már jogerősen el is ítéleték a könnyű testi sértés miatt… Azt hiszem ennek az az oka, hogy a többség úgy véli, ha a végletekig provokálja a másik felet, és elcsattan egy-két pofon, akkor egy életre bebiztosíthatja magának a lakhatását. Elfásult a bírói tűrőképesség ezzel kapcsolatban – minden második ügyben nem rakhatja utcára a férjet – így valóban csak igen súlyos bántalmazás ad okot az osztott használat mellőzésére.</p> <p style="text-align: justify">- Kiemelném, hogy a <strong>lakás használatát a válás kimondásáig nem rendezheti egyoldalúan egyik házastárs se.</strong> Azt gondolom, ezt az a  régi trükk hívta életre, amikor a kapcsolat megromlásakor gyorsan rátették a nagyszülők haszonélvezeti jogát a lakásra, ezzel igencsak megnehezítve a lakáshasználati jog érvényesítését. Az új Ptk. végre hatékonyan garantálja, a házastársak és a közös gyermekek védelmét, az utcára kerülés megakadályozását.</p> <p style="text-align: justify">- A <strong>lakáshasználati jog ellenértéknek</strong> bonyolult számítási módját mellőzi az új jogszabály, de ha valaki elhagyja az ingatlant változatlanul komoly – az ingatlan forgalmi értékének 10-15 %-nak megfelelő -  összegre tarthat igényt. Tehát szabad szemmel jól látható összeget veszít az, aki az ingatlant önként elhagyja, mert neki ez az összeg nem jár.</p> <p style="text-align: justify">- Mivel sem a válás után, sem a kapcsolat megromlásától a válásig tartó időszakban a másik féllel együtt élni, ezért érdemes ezt a kérdést <strong>szerződéssel rendezni</strong>. Szigorú szabályokat tartalmaz az új jogszabály a kiskorú gyermek védelmében, ők semmiképp nem kerülhetnek utcára, de a felek szabadon határozhatják meg, hogy cserelakást kell biztosítani, esetleg  albérleti díjhoz kell hozzájárulni, vagy egy egyszeri nagyobb összegből akár saját tulajdonrészt szerezhet a gyerek egy másik lakásban.</p> <p style="text-align: justify">Dr. Illés Blanka ügyvéd</p>rich