Karácsonyi válások

1.0Se Veledhttps://seveled.cafeblog.huDr. Illés Blankahttps://seveled.cafeblog.hu/author/drillesblankagmail-com/Karácsonyi válások<a href="https://seveled.cafeblog.hu/files/2012/12/karacsony11.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-451" src="https://seveled.cafeblog.hu/files/2012/12/karacsony11.jpg" alt="" width="570" height="238" /></a> A karácsony közeledtével azt gondolnánk, mindenki félreteszi a sérelmeit, és teljes gőzzel a szeretet ünnepére koncentrál. Évek óta jól kimutatható magyar és nemzetközi trend, hogy a decemberben válni akarók száma lényegesen meghaladja az év többi hónapjának átlagát. Többször, többféleképpen tették már fel a kérdést, még sincs elfogadható magyarázat a jelenségre. Talán a karácsony előtt minket körülvevő hangulat a maga fűszeres illataival, csillogó fényeivel és lágy dallamaival felidézik a meghitt és boldog gyermekkort, amitől egyesek ráébrednek, hogy az előttük álló ünnepektől koránt sem ezt fogja kapni. A hátuk közepére nem kívánják, hogy napokig összezárva kelljen hallgatni a házastárs zsörtölődését, a gyerekek visítozását, és a „Te még arra sem vagy képes, hogy legalább karácsonykor… „ kezdetű monológok jól ismert, bejáratott lemezeit. Az anyós által várhatóan három felvonásosra írt dráma sem tölti el őket annyi bizalommal, hogy belevágjanak. Van aki azt állítja, könnyebb a költözést az ünnepekre időzíteni, akkor úgyis szabin van mindenki, ráér. Van olyan is, aki szerint a karácsonyi ünnepek nagyszerű lehetőséget adnak az egyedüllét megszokásához. Az sem ritka, hogy az új barátnő, aki már hónapok óta toporog a titkos szeretőknek járó félhomályban, kiadja az ukázt, hogy „Vagy velem töltöd a karácsonyt Mókuci, vagy keresek mást, mert még egy ünnepet nem unatkozok végig egyedül ” Én mégis azt hiszem, magának a karácsonynak nem sok köze van a decemberi válás dömpinghez. A legtöbb helyen az év vége a munkahelyi hajtásról, túlórákról, kimerültségről és a rossz idő miatti depresszióról szól. Van aki hagyja, hogy felmelegítse a szívét a rádióból ránk zúduló melódia özön no meg a forralt bor, van akin ez sem segít. Nos, ezekben az esetekben elszakadhat a cérna, és a tolerancia szint nullára csökkenése miatt bontóperi kereset fogalmazgatásába torkollhat a karácsonyi előkészület. Emellett az újévi fogadalmakat én sokkal inkább felelőssé tenném a decemberben megindított válóperekért. Az év végén, amikor mérlegre tesszük az évet, mindenki hajlamos túl, illetve alul értékelni bizonyos dolgokat. A boldogság és a nyugalom iránti vágy egyeseknél annyira erős, hogy képesek a múlt értékeit kidobni a kukába mert az épp elromlott. A tovább- illetve a másikon való át-lépésben látják a jövő zálogát, és ez indítja el őket egy válóperes ügyvéd felé. Tanácsom a következő: éljük tudatosan - és ne ösztönösen - az életet annyira, hogy semmilyen belső kényszerre nem hallgatunk, és nem döntünk a válás mellett az év vége felé. Egy gyermek életének az összes karácsonyát megpecsételi, ha a szülei akkor költöznek szét. Tartozunk a gyermekünknek, a társunknak és saját magunknak is annyival, hogy ha már az évet – és előtte még sok-sok másik évet - kibírtunk, akkor az ünnepek tényleg a szeretetről, az együttlétről, az ajándékozásról és a békéről szóljanak. Aztán ha beköszöntött az új év lehet, hogy teljesen más színben látjuk a világot, de legalább is nem dühből, vagy indulatból cselekszünk, hanem jól megfontolt, nyugodt mérlegelést követően. Dr. Illés Blankarich