Letelepedés külföldön

1.0Se Veledhttps://seveled.cafeblog.huDr. Illés Blankahttps://seveled.cafeblog.hu/author/drillesblankagmail-com/Letelepedés külföldön<a href="https://seveled.cafeblog.hu/files/2012/07/Image2.jpg"><img class="alignleft size-full wp-image-271" src="https://seveled.cafeblog.hu/files/2012/07/Image2.jpg" alt="" width="266" height="328" /></a>Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta egyre több lehetőség nyílik a külföldi munkavállalásra és letelepedésre. Azonban hiányzik a köztudatból az a szabály, miszerint egy kiskorú magyar állampolgárságú gyermek végleges külföldre viteléhez a gyámhatóság engedélye kell – akkor is, ha a gyermek szülei együtt élnek! Bár elvált szülők esetén a kapcsolattartás újra rendezése kapcsán néha kiderül, hogy ennek az engedélynek a beszerzése is szükséges, mégis azt tapasztalom, hogy általában ezt elmulasztják. Egy gyermek külföldre utazásához mindkét szülő beleegyezése szükséges, akkor is ha együtt élnek, akkor is ha külön. Bár a magyar jogszabályok szerint rövid utazások esetén – nyaralás, rokonlátogatás – nem kell a másik szülő írásbeli engedélye, mégis a legtöbb ország és légitársaság kéri ezt a nyilatkozatot, tehát utazás előtt érdemes két nyelven elkészíteni. A gyermek tartós – 1 évet meghaladó – külföldre távozására esetén azonban nem csak a két szülőnek a nyilatkozata, hanem a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A kérelmet a gyermek állandó lakóhelye szerinti illetékes gyámhatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez számtalan bizonyítékot csatolni kell, amiből megállapítható, hogy a gyermek lakhatása, taníttatása, egészségügyi ellátása és a megélhetése biztosítva lesz. Ezek általában a szülő külföldi munkaszerződése és jövedelem igazolása; lakásbérleti szerződés, vagy kint élő rokonoktól befogadó nyilatkozat; a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmány; iskolai befogadó nyilatkozat, egészségbiztosítás fennállásának igazolása. Valamennyi külföldi okiratot le kell fordíttatni – érdemes rákérdezni, mert sokan elfogadják az egyszerű fordítást is, nem kell vagyonokat fizetni a hiteles OFI által elkészített anyagokért. Ahhoz, hogy a tartós külföldre utazást engedélyezze a gyámhivatal különélő szülők esetén, meg kell állapodni, hogy miként lesz a kapcsolattartás a gyermekek és az itthon maradt szülő között. Vita esetén ebben a gyámhivatal vagy a bíróság dönt. Amennyiben valamelyik szülő nem járul hozzá a külföldi letelepedéshez, akkor ezt a nyilatkozatát együtt élő szülők esetén a gyámhatóság, különélő szülők esetén a bíróság pótolja. Én azt tapasztalom, hogy a legtöbb esetben megalapozatlannak találja a hatóság a szülő tiltakozását és a külföldre utazást engedélyezi. Legfőbb ellenérv az szokott lenni, hogy megszakad az intenzív kapcsolat a gyermek és a szülő között. Ez egy olyan témakör, amin a végtelenségig el tudnak vitatkozni a felek, mégsem jutnak egyezségre. Tagadhatatlanul veszteség éri az itthon maradt szülőt és a gyermeket is, ha a személyes találkozásokra csak havonta, két havonta vagy esetleg csak évente kétszer, karácsonykor és nyáron kerül sor. Aki nem érti meg, és a veszteség mellé a mérleg másik oldalára nem teszi rá, hogy a gyermeknek egy másik nyelv és kultúra elsajátítása mekkora lehetőség, az soha nem fog jó szántából beleegyezni az utazásba. Ahol viszont nyitott a szülő, és arra törekszik, hogy a rossz helyzetből a lehető legtöbbet hozza ki, nagyon frappáns megoldások szoktak születni. Például az édesapjával az USA-ba költözött 14 éves lány napi szinten Skype-ol az édesanyjával úgy, hogy az iPad-jén keresztül folyamatos videó kapcsolat is van. Legutóbb „együtt” mentek bevásárolni – az anyuka tanácsokat adott, mely zöldségeket, hozzávalókat vegye meg a lány, és utána „együtt” megfőzték az ebédet. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy ez helyettesíti a személyes találkozókat! Ám amikor valaki pert perre halmoz, hogy a gyermekét visszacitálja Magyarországra, akkor a másik szülő biztosan csak a bíróság által meghatározott szigorú rendet engedi: heti 2x telefonálhat a gyermekének, és évente kétszer-háromszor találkozhat vele. Ebben az esetben tényleg eltávolodnak egymástól, ráadásul a szülők rossz viszonya tovább ront a helyzeten. Azokban az esetekben, ahol szomorúan bár, de elfogadják a változást és meg tudnak egyezni, gyakori, hogy a kint élő szülő a magasabb jövedelme miatt vállalja az utazás költségeit, és lehetőség nyílik a gyermekhez való kiutazásra is. Emellett nem a bírói gyakorlat szerinti heti 1-2 alkalommal, hanem napi szinten Skyep-olnak, így csökkentett üzemmódban ugyan, de ott lehet a távol élő szülő a gyerek teniszmeccsén, évzáróján, akár még mesét is tud neki olvasni úgy, hogy a gyermek nem csak hallja, hanem közben látja is az arcát, ami egy kisgyereknél igencsak fontos. Dr. Illés Blanka ügyvéd rich