Tartásdíj – mi van, ha behajthatatlan?

1.0Se Veledhttps://seveled.cafeblog.huDr. Illés Blankahttps://seveled.cafeblog.hu/author/drillesblankagmail-com/Tartásdíj – mi van, ha behajthatatlan?<a href="https://seveled.cafeblog.hu/files/2012/06/kidboxinggloves2.jpg"><img class="alignleft size-full wp-image-137" src="https://seveled.cafeblog.hu/files/2012/06/kidboxinggloves2.jpg" alt="" width="240" height="271" /></a>Bár a jogalkotás és a bírói gyakorlat is egyre inkább a gyermek szükségleteit – és nem az apuka által lobogtatott minimálbéres papírt – veszi figyelembe, mégsem elegendő a pernyertes ítélethez, ha tételesen bebizonyítottuk, mennyibe kerül a gyerekünk havonta. A magyar perrendtartás ránk pakolja a bizonyítási terhet apuka jövedelmi és vagyoni viszonyai tekintetében is. Ez a feladat ’mission impossible’-nek tűnik, hiszen a válást követően legkevésbé sem látunk bele az ex életébe. Tehát mielőtt keresetlevelet fogalmazgatnánk, sajnos át kell vedlenünk magánnyomozóvá, és legalább nagy vonalakban fel kell térképeznünk, mi a helyzet. Kedvenc történetem, amikor apuka indított tartásdíj csökkentése iránti pert, mert állítólag elveszítette az állását. Még arra is figyelt, hogy rögtön bejelentkezett munkanélkülinek – bár triviálisnak tűnik, mégis sok álmunkanélküli apuka ezen bukik le… Mit volt mit tenni, anyuka mozgósította a rokonságot és a baráti kört, mindenki kapott 1-1 fél napot a héten, amikor figyelte apuka életvitelét. Hamar kiderült, hogy egy csempéket árusító üzletben dolgozik, és mivel minden nap ránézett valaki, a „... de ez csak egy alkalmi 1 napos munka volt – helyettesítés, tudja bírónő ” – duma nem volt opció. A perdöntő bizonyíték ellenére anyuka egyik kollégája – gondolom, a Columbo filmek hatása alatt – bement az üzletbe csempét válogatni. Megkérte a főhős apukát, az egyik csempét hozza már ki az üzlet elé, hogy természetes fényben lefényképezhesse a feleségének. Az A4-re kinagyított képen az apuka, a logós munkaköpeny és a üzlet cégtáblája is kristálytiszta volt :) Ja és az alany a fotó készítésébe beleegyezett – szépen mosolygott rajta.... Tudom, elsőre meredeknek tűnik nyomozósdit játszani, de aki tartásdíjat szeretne, az többnyire nem engedhet meg magának egy igazi magánnyomozót 25e/óráért... Ha nagyjából látjuk az apuka életvitelét, akkor az támpontot ad, merre irányítsuk a bizonyítási indítványainkat a perben: - ingatlanok – a bíróság kérésünkre megkeresi az ingatlan-nyilvántartást, hogy az apuka tulajdonában áll-e ingatlan – ha megtaláltuk, akkor igazságügyi szakértő ad véleményt a forgalmi értékéről - hitel – a bíróság megkeresheti a pénzintézetet, nincs banktitok ebben az esetben, és megkaphatjuk a törlesztő részletek nagyságát ami már nagyon jó kiindulási alap, hogy apuka valóban mennyit kereshet. Havi 60e-ből nyilván nem jön ki a 250e-es részlet. Mivel a tartásdíj előbbre való, mint a hitel törlesztő-részlet, ezért nem csökkenti a tartásdíj alapját. - bankszámlák – ahogy fent jeleztem, nincs banktitok, de legalább a bank nevét tudnunk kell – a bíróság nem nyomozó hatóság, így nem fogja megkeresni valamennyi pénzintézetet nincs-e ott véletlenül bankszámlája apukának. Ha viszont megvan a bank neve, az ott lévő valamennyi számla egyenlegét be tudjuk szereztetni. - személygépjármű, motor, hajó – a bíróság ezekhez a nyilvántartásokhoz is hozzáfér, ha felmerül a gyanú, akkor érdemes ezeket is megkeresni. Az autó, motor, és főleg egy hajó fenntartásának költségei szintén arra adnak alapot, hogy mekkora lehet a tartásra kötelezett valós jövedelme. - gazdasági társaság – a bíróság megkeresi a cégnyilvántartó szolgálatot, bekérheti a mérlegeket, eredmény kimutatásokat – tehát sok adathoz juthat. Nagyon fontos, nem az számít, hogy a nyereséget bent hagyta vagy kivette a cégtulajdonos, hanem az, hogy kivehette volna és fizethetett volna belőle tartásdíjat. - ingóságok – itt kizárólag a nagyobb értékkel bíró tárgyak számítanak, de ha valakinek jacuzzi van a fürdőszobájába, jövedelemigazolástól függetlenül 22.000.-Ft-nál magasabb tartásdíjra számíthat... - életmód – egy ember életmódja – mit csinál szabadidejében, milyen utazásokon vesz részt, jár-e rendszeresen étterembe, moziba, milyen ruhát hord, milyen ékszerek, óra, cipő van rajta – sokat elárulhatnak a vagyoni viszonyairól. Ha valaki minimálbéren él, nyilván nem futja évi két tengerparti nyaralásra és egy síelésre, és mindezt nyilván nem „sokbakerülök” logós pólóban teszi. Soha nem felejtem el, amikor a 20.000.-Ft-ot sokalló apuka akkora kocsival gördült a tárgyaló terem ablaka alá, mint maga a terem – lehet, hogy nem kellett volna elkésnie, talán nem keltett volna ekkora feltűnést az antré… Sajnos olyan is előfordul, hogy semmit nem találunk – és annak ellenére hogy tudjuk, a másiknak nem kell meggondolnia, hogy hol vesz kenyeret, mégsem tudunk megállapíttatni, csak minimális tartásdíjat. Ráadásul jellemző ezekre az esetekre, hogy ezt a keveset sem fizetik azt kihasználva, hogy nincs miből végrehajtani. Tehát ha végre eljutottunk addig, hogy van egy jogerős bírósági határozatunk, még akkor sem biztos, hogy pénz látunk. Abban az esetben, ha a tartásra kötelezett nem fizeti a gyermektartást lehetőség van az állam általi előlegezésre, de csak abban az esetben, ha az jogerős bírósági határozaton alapszik, lehetetlen a tartásdíj behajtása, melyről a végrehajtó ad ki igazolást, a gyermeket gondozó nem képes a gyermek szükséges tartását ellátni, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj kétszeresét. A kérelmet a gyámhatóság bírálja el és a benyújtástól számított 3 évig folyósítják a jogerős határozatban megállapított összeget, százalékos megállapítás esetében az alapösszeget. A folyósítás egyszer maximum 3 évre meghosszabbítható. Ha a végrehajtási eljárás nem jár sikerrel meg lehet fontolni a büntető feljelentést. A tartás elmulasztása 2 év szabadságvesztés büntetési tételű vétség, amely első alkalommal általában enyhébb, de visszaesőként már valóban komoly következményekkel járó bűncselekmény. Sokakban kelt ellenérzést – főleg ha a kapcsolattartás a gyermekekkel egyébként jól működik – hogy feljelentsék a gyermekeik apját. Egy biztos, a büntetőeljárás csak ront a felek viszonyán, tehát mindenki saját maga mérlegelje azt, hogy mi fontosabb, a gyermekek apjával fennálló jó kapcsolat látszata, vagy az, hogy a gyermekeinek magasabb életszínvonalat tudjon biztosítani? Ahol az apuka nem él a kapcsolattartási jogával, vagy ahol komolyan nélkülöznek, ott pedig nem kérdés, ezt a lehetőséget is ki kell használni, hátha ez lesz a sikeres módszer a „szülői felelősségvállalás” kikényszerítésének. Dr. Illés Blanka ügyvédrich