Az alábbiakban Dr. Linda Nielsen átfogó kutatási eredményeinek részleteit osztanám meg, ami a 2014-ben hatályba lépő, közös felügyeleti jogot tovább erősítő angol családjogi törvény-módosítás elfogadásához kapcsolódóan készült.
9 tévhit a közös felügyeleti jogról
1. tévhit: Jobb a gyermeknek, ha a szülők válás után pont ugyan olyan arányban osztják meg a gyermekkel töltött időt, mint ahogy a házasság alatt volt. Mivel a legtöbb házasságban az anyák végzik a gyermekek gondozásának 80%-át, ezért a kapcsolattartási időt is így kell felosztani.
Ezt az állítást nem támasztja alá empírikus kutatás Dr. Linda Nielsen szerint. A tény az, hogy a dolgozó apák 60 percet töltenek naponta a gyermekükkel, míg a dolgozó anyák 90 percet. Nem szabad összekeverni a gyermekkel töltött időt, és a gyermekkel való érdemi foglalkozást, ugyanis nem az számít, hányszor adtunk neki enni, hanem az hogy a tartalmas időtöltés milyen mértékű volt.
2. tévhit: A csecsemők és kisgyermekek az édesanyjukhoz jobban kötődnek életkorukból adódóan, ezért ettől a szülőtől nem szabad őket elválasztani hosszabb időre, különösen nem szolgálja az érdeküket, hogy ott is aludjanak az édesapjuknál.
Gyermek pszichológusok és a vonatkozó kutatások szerint a gyermekek mindkét szülőjükhöz egyformán kötődnek, ha van bármi különbség az 18 hónapos korukra teljesen eltűnik. A legújabb gyermek pszichológiai kutatások szerint már nem beszélhetünk elsődleges és másodlagos szülőről, és meghaladott az a nézet is, miszerint a gyermeknek sokkal fontosabb az anyával való kapcsolata, mint az, hogy milyen a kapcsolata az édesapjával.
3. tévhit: A csecsemők és kisgyermekek ingerlékennyé válnak, illetve egyéb viselkedési problémák jelentkeznek amikor az édesapjuknál alszanak, ezért csak ritkán vagy egyáltalán nem kell éjszakára odaadni őket.
Hét tanulmány is született, egyik sem támasztja alá, hogy az apukánál alvás és a gyermekek pszichés vagy viselkedési problémái között bármilyen összefüggés lenne. A legérdekesebb megállapítás, hogy a 3 év alatti gyerekek is nagyon jól viselték az édesapánál alvást. Egy másik tanulmányban 4 éven keresztül vizsgáltak gyerekeket, és egyértelmű volt, hogy akik az idejüknek legalább a 30%-át az édesapjukkal töltik, érzelmileg, pszichológiailag is kiegyensúlyozottabbak, és a viselkedésükkel is kevesebb volt a probléma.
4. tévhit: A legtöbb gyermek az édesanyjával akar élni, csak egy otthont szeretne, és nem akar túl sok időt tölteni az apjával.
Egy 2013-as tanulmány kimutatta, hogy a közös felügyeleti jog alatt élő gyerekek szerint megérte a fáradságot, hogy két otthonuk volt. Legfőbb indokként azt jelölték meg, hogy mindkét szülővel szoros kapcsolat maradt fenn.
5. tévhit: Ha a szülők között komoly verbális konfliktus van, akkor a gyermek érdekét az szolgálja, ha minél kevesebbet megy az apjához. A közös szülői felügyeleti jog ezekben az esetekben azt okozza, hogy a gyermek a konfliktusok középpontjába kerül, ezért nem jó megoldás.
Három tanulmány is készült ebben a tárgykörben, egyik sem támasztja alá a fenti állítást. A kutatások három fő megállapítása a következő:
– a konfliktusok sokkal nagyobb számban fennmaradnak ha csak az egyik szülő kapja a felügyeleti jogot
– a gyermekeket nem érinti jobban, közvetlenebbül a szülők közötti konfliktusnak közös felügyelet esetén, mintha csak az egyik szülőnek lenne felügyeleti joga
– azoknak a gyerekeknek a pszichés, viselkedési és egyéb közérzeti mutatói jobbak, akik közös felügyeleti jog alatt állnak és gyakran találkoznak az édesapjukkal
6. tévhit: A szülők közötti konfliktusok mennyisége legyen a fő szempont akkor, amikor a kapcsolattartás időtartamát meghatározzák.
2011-ben és 2012-ben készült tanulmányok ugyan arra az eredményre jutottak: a verbális konfliktusok magas száma nem indokolja az apai kapcsolattartás csökkentését. Ezek a konfliktusok sokkal kisebb problémát okoznak a gyermekek fejlődésében, mint ha kevés időt tölthetnek az édesapjukkal. Emellett a válás idején meglévő konfliktusok kb 1 év alatt lecsillapodnak, tehát a jelenlegi konfliktus mértéke egyáltalán nem jelzi, a jövőbeni konfliktusok mennyiségét.
7. tévhit: A közös szülői felügyeleti jog csak akkor fog működni, ha ebben a szülők megegyeznek. Ha nem egy mediációs, vagy más egyezkedési folyamat eredménye, hanem ez egy bírósági határozat, akkor nem lesz sikeres. Csak nagyon kevés párnak sikerül, ahol nincs egyáltalán konfliktus a váláskor.
Több tanulmány készült, amelyek szerint a szülők 60-85%-a nem akart közös felügyeleti jogot azok közül, akik végül mégis sikeresen nevelik így a gyermekeiket.
8. tévhit: Azok a megállapodások, ahol a gyermekeknek két otthonuk van kudarcra vannak ítélve, és előbb utóbb úgyis csak az egyik szülőnél fognak lakni a gyerekek.
Az erre vonatkozó tanulmány a válás utáni 2-4 évig tartó időszakot nézte. Az esetek 90%-ban a közös felügyeleti jog és a kapcsolattartási idő megfelezése a két szülő között fennmaradt – tehát működött.
9. tévhit: Az apa-gyermek kapcsolat minősége nem annak függvénye, hogy mennyi időt tölt a gyermek az apjával.
Két tanulmány – 2010, és 2012-es – is kimutatta, hogy az apával eltöltött idő mennyisége, és a válás negatív hatásainak visszaszorítása nagyon szoros összefüggést mutat. Tehát a gyermekek minél több időt tölthetnek az édesapjukkal, annál kevésbé viseli meg őket a válás.
Végül kiemelném, hogy ha valaki a közös felügyeleti jog ellen szóló tanulmányokat akar találni az Interneten, egész biztosan sikerrel jár. Azonban mielőtt mindennek hitelt adnák, vizsgáljuk meg, mikori a tanulmány, mikori adatokat dolgozott fel, mekkora volt a vizsgálati minta, mi volt a vizsgálat módszer tudományos alapja és lehet-e abból általános megállapításokat levonni? Dr. Linda Nielsen a fenti tanulmányában társadalomtudományi szakemberek által készített, szakmai folyóiratokban megjelent, lektorált tanulmányokat vett alapul. Ezek között nincs ellenmondás, a fenti megállapítások tekintetében egységes az álláspont, úgy is mondhatnám, hogy nincs szakmai vita. Azt gondolom ideje van a személet váltásnak Magyarországon is, és ha a jogalkotás nem is zárkózik fel a társadalomtudomány kihívásaihoz, mi a gyakorlatban élhetünk – válhatunk – a legújabb szakmai megállapításoknak megfelelően. Törekedjünk a közös szülői felügyeleti jog fenntartására!
Dr. Illés Blanka ügyvéd
