IF: A 2013-as őszi szüneten is túl vagyunk, több-kevesebb sikerrel. Az időszakos kapcsolattartás sajnos minden évben problémát okoz. A szülőknek nem csak a bírósági végzésben foglaltaknak kell megfelelniük, de a gyerkőcök is mindig követelnek valami programot, amely nehezen igazítható a végzésben leírtakhoz, ráadásul a különélő szülő is mindig más variációval áll elő.
IB: Igen, én is ezt tapasztalom. Ráadásul többnyire attól a szülőtől ered a probléma, aki már a bírósági eljárásban is sokat akadékoskodott. Rugalmasság – ez a kulcsszó. A kapcsolattartási végzés mindössze arra szolgál, ha adott szituációban a felek nem tudnak megállapodni, akkor legyen egy követendő vezérfonal. Aki nem elég kompromisszum kész, annak az a büntetése, hogy a végzés szerint kapja meg a gyerekeket.
IF: Lássuk be, a szülők is nehéz helyzetben vannak, mert vajon mi a konszenzus és a rugalmasság határa? Vajon a szülőnek bele kell mennie az őszi szüneti terv ezredik verziójába is? Szegény gyermek sem tudja mi vár rá, pontosan mely napon kivel van és mi lesz a program, ráadásul bonyolítja a helyzetet, ha szállás is le van foglalva. Ezért javasolom legalább 30 nappal korábban és szigorúan írásba foglalva leegyeztetni a másik féllel, miből hajlandó engedni, nehogy vissza kelljen mondani a már lefoglalt vakációt.
IB: A jogszabály és a bírói végzés nem fogja megoldani senki életét – az egy kényszerhelyzet a vitatkozó szülőkre szabva. Ha valaki nem tartja be, a végrehajtása a gyámhatóság feladata. Tehát ha a kapcsolattartásban nem sikerült megállapodni, és a végzésbeli rendet sem tartotta be az egyik fél, akkor a gyámhatósághoz kell fordulni. A hatóság először figyelmezteti a vétő szülőt, majd fokozatosan növekvő bírságokkal fogja jogkövető magatartásra bírni.
IF: A vége pedig a gyámhatóság hivatalból történt feljelentése kiskorú veszélyeztetése miatt, Igen, szép folyamat… Szerintem nem kell feltétlen, hogy bírságolásig fajuljon az ügy, lehetőség van mediációra is, ha a szülők között, vagy a gyermek és a szülő között a végrehajtás konfliktusba torkollik.
IB: Végszóként megemlíteném a nagyszülői kapcsolattartást, amely ünnepekkor halmozottan igény. Általában a szülők döntése vagy a bíróság végzése alapján a gyermek akkor tartja a kapcsolatot a nagyszülővel, amikor a saját kapcsolattartási ideje van. Ebből többnyire nem szokott probléma lenne, ám ha mégis lenne, akkor a gyámhatóság – és nem a bíróság – jogosult az unoka – nagyszülő kapcsolattartás rendezésére.
oppá, ezt nem ide szántam, hanem a gyerektartás részhez
Kedves IB,
Kicsit azért meg vagyok döbbenve… a legtöbb anya 3 dolog miatt marad otthon a gyerekkel (barátnőimen és hasonkorú női családtagok kapcsán látom): mert kezdetben őrá van szüksége a gyereknek, mert a férj fizetése általában magasabb (és egy kieső fizetés folytán a magasabb még mindig jobban segít az első 2-3 évet túlélni), és mert a férj nem akar otthon maradni (nem szokás ez még nálunk). Véleményem szerint a férj azért tud “vagyont felhalmozni”, mert a nő otthon van a gyerekkel. Ezek szerint, ha a nő fele-fele arányban akar a vagyonhoz válás esetén hozzájutni, akkor a 3 évből másfelet dolgozzon ő és a pasi maradjon otthon? Ez végülis fair… ha az apa hajlandó erre… a gond csak az, hogy általában nem hajlandó 🙂 Az apa mentalitása általában az, hogy a nő vesződjön a gyerekkel és a háztartással, ő meg a pénzzel, aztán ha baj van, akkor a pénz persze az övé, a gyerek és a felelősség a csajé… Hála istennek sosem voltam ilyen helyzetben… de érdekes ez a mentalitás… Na ezért nem szabad szülni 🙂 vagy csak nagyon átgondolva .)