Gyerektartás végrehajtása
Két ügyvéd, két korosztály, két nézőpont… A törvény mindenkire egyformán vonatkozik, de a gyakorlati problémákat másként látja egy 30-as és egy 40-es családjogi ügyvéd. Dr. Illés Fanni és Dr. Illés Blanka eszmecseréje a gyermektartásdíj végrehajtásáról:
IF: A gyermektartásdíj megfizetése teljesíthető önkéntesen a különélő szülő által, vagy megeshet, hogy már maga a tartásdíj fizetési kötelezettséget megállapító végzés un. közvetlen bírói felhívást tartalmaz, amelyet a bíróság a szülő munkáltatójának címez, hogy minden hónapban vonja a béréből a tartást.
IB: Igen, valóban „divatos” bírósági letiltással kérni a tartásdíjat, pedig ez csak akkor lenne indokolt, ha a tartásra kötelezett szülő nem fizet. Szerintem megalázó, amikor az ember munkahelyén arról pletykálnak, hogy „micsoda egy szemét alak lehet, biztosan nem fizetett a saját gyerekének azért kellett letiltani”. Itt is oda kanyarodok vissza, mint mindig – a jó viszony fenntartása növeli a fizetési hajlandóságot, a letiltás ezt nem segíti. Ha pedig valaki nem fizet, jön a végrehajtási eljárás.
IF: Hát, azzal se biztos, hogy ki vagyunk segítve. Bár a végrehajtási törvény úgy fogalmaz, hogy a gyermeket természetben tartó szülő követelését ésszerű időn belül be kell hajtani az adóson, a gyakorlatban ez sajnos elég hosszú. Persze vannak könnyű és gyors esetek, de lássuk be, ahol már végrehajtást kell kezdeményezni, ott olyan emberrel állunk szemben, aki jóelőre elvégezte a törvényi végrehajtási sorrend alapját képező vagyon ’eltüntetését.
IB: Én nem is szoktam javasolni a végrehajtás kezdeményezését a legtöbb esetben felesleges idő és pénzpocsékolás. Szerencsére a Btk néhány éve külön törvényi tényállást szentel a tartási kötelezettségüket elmulasztó apukáknak. Van aki nem fél a végrehajtótól, mert nincs semmije, de egy büntetőeljárás következményeit már nem viselné szívesen.
IF: Én a rendőrségi feljelentés megtételét azért nem javasolom, mert a szülők hiú ábrándokat ringatva azt hiszik, ha a polgári peres eljárásban vagy a végrehajtási eljárásban nem sikerült igazságot szolgáltatni, akkor itt majd fognak. A gyermeket gondozó szülő –és megemlítem az őt képviselő ügyvéd- morális világképét mélységesen zavarja, hogy bár a törvény rendelkezése szerint a kiskorú gyermeket saját szükséges tartása rovására is tartani köteles a különélő szülő, mindenféle fondorlatokkal kibújik ezen alapvető kötelezettsége alól. Nem szeretnék általánosítani, de megfigyelhető jelenség, hogy évekig elhúzódik egy-egy tartásdíj meg nem fizetése miatti büntető eljárás, majd a végén megállapítják, hogy bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, mert „szegény munkanélküli szülő” önhibán kívül nem tud tartást fizetni. Ezen ügyekben kötelezővé tenném annak vizsgálatát, hogy a tartásra kötelezendő szülő mikor veszítette el „hirtelen” az állását. Ezt azért fontos vizsgálni, hogy kiderüljön, valaki rosszhiszemű-e, vagy esetleg valóban olyan helyzetbe került, hogy nem tud egyáltalán tartást fizetni mert pl rokkant lett.
IB: Igen, én is találkoztam már az önhiba hiánya miatt megszüntetett büntetőeljárással, de a rendőrségnek még mindig szélesebb az eszköztára a valóság felderítésében, mint nekünk egy polgári perben – ugyan is a bizonyítási teher azon van aki azt állítja, hogy a másiknak van jövedelme.
IF: Sajnos a fondorlatos munkakerülők ellen tehetetlenek vagyunk. Nemhogy a jövőbeni tartásdíjról mondhat le a gyermeket természetben gondozó szülő, de még a hátralékos tartást is hosszú éveken keresztül kapja majd kézhez, nevetséges minimális havi részletekben. A gyermek szinte már felnő, mire tartáshoz jut, így elszállnak a költséges fiatal évek. Mindenképpen legyünk tekintettel arra a körülményre is, hogy ezen esetek magas száma miatt nagyon sok gyermek nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges minimális anyagi támogatást, így a képességei szerint egyébként elérhető, jövőbeni megélhetését biztosító szakmát nem tudja elsajátítani. Az ilyen magatartás az egész ország fejlődését veszélyezteti, ezért hatékony kezelése megoldásra váró feladat.
