Gyermektartás

Két ügyvéd, két korosztály, két nézőpont…  A törvény mindenkire egyformán vonatkozik, de a gyakorlati problémákat másként látja egy 30-as és egy 40-es családjogi ügyvéd. Dr. Illés Fanni és Dr. Illés Blanka vitája:

I.F.: A gyerektartási ügyek legnagyobb problémája, hogy az édesapák letagadják a munkahelyüket vagy minimálbérre jelentetik be magukat. Az édesanyák azért vannak nehéz helyzetben, mert nekik kell bizonyítani azt, hogy az apa ennél többet keres, ami gyakran lehetetlen. Így a gyerek húzza a rövidebbet.

 I.B.: Valós a probléma, de ha az édesapák szempontjából nézed, az általuk felhalmozott vagyon felét már otthagyták a válás miatt, a fizetésük 20-40%-a megy gyermektartásra. Próbáljon meg ebből valaki egy új életet felépíteni… Nem helyeslem, de megértem az apukákat is, van, hogy a túlélésre játszanak.

I.F.: Csak abban az esetben látom megnyugtatónak a gyermekek tartását, ha az általad elmondottak valóban teljesülnek, és nem kerül az édesapa vagyona ’véletlenül’ elajándékozásra és tisztességes összegű bejelentett jövedelemből kerül levonásra a tartásdíj. A különköltöző szülő felelősséggel tartozik a családjáért, nem pedig az a cél, hogy a házastársak életközössége alatt közösen felhalmozott vagyont a Maldív-szigeteken koktélozza el egyedül az apuka.

  I.B.: Nem értek veled egyet! Sok családban az anya otthon maradt a gyerekekkel, a magas életszínvonalat az apa 16 órázásai teremtették meg. Igenis több jár neki! Nem vitatom, adjon annyi tartásdíjat, ami a gyerek tisztességes eltartásához kell, de minden egyéb költség – pl, hogy anyuka is el tudjon menni a Maldív szigetekre a gyerekekkel –legyen önkéntes juttatás. Ha jó a viszony, úgyis adni fog. Ha anyuka mindenhol betart – pl. apuka láthatási idejébe kerül mindig a különóra – akkor meg ne csodálkozzon, hogy csak a minimumot kapja.

I.F.: A probléma az, hogy a gazdasági válság óta egyre nehezebb elhelyezkedni, főleg ha az édesanya kisgyermekeket nevel. Ezért az édesanyák igenis elvárják, hogy ha a közös család és ezáltal a magyar társadalom gyarapodás érdekében gyermekeket hoznak a világra, akkor támogassák őket is és a gyermekeiket is, és ne a létminimum szintjét megütő minimális támogatást kapjon. Álláspontom szerint az ilyen ügyek visszavetik a családalapítási kedvet, amit nem szabad hagyni!

 I.B.: Biztos nehéz a fiatal családanyák sorsa, hiszen csak pár év szakmai gyakorlat után vállnak gyereket, és utána valóban nehéz versenyképesen visszakerülni a munkaerőpiacra. De ne az apát állítsuk be egyedüli felelősként!

I.F.: A gyermektartásdíj megállapítása iránti perek esetenként több tárgyalás erejéig is elhúzódhatnak, és nem minden esetben tér jobb belátásra a különélő szülő. Nagy segítség lenne a kisgyermeket nevelő szülőnek, ha az ilyen szituációkat speciálisan kezelné az állam, akár a gyermektartásdíj behajtásának soronkívülisége, akár a részmunkaidős munkahelyek támogatása terén.

I.B.: Egy biztos: mindennek az alapja a felek közötti jó viszony fenntartása. Szerintem nem engedheti meg magának senki, hogy az érzelmeit szabadjára engedve ne fizessen elegendő tartásdíjat, vagy épp fordítva, az apa teljesítőképességét meghaladó összeget követeljen. Sok tanulmány van arról, hogy  ahol közös  a szülői felügyeleti jog, ott  nincs gond a tartásdíjjal… Talán ez az út, nem pedig a per, a végrehajtás és a rendőrség.