A jelenleg hatályos szabályok alapján, ha elmúlt a szerelem egy elegáns mozdulattal elvehető az élettárstól a lakáskulcsa is, semmit nem tehet ellene. Szívességi lakáshasználóként formai követelmény nélkül, a másik aktuális kedélyállapotának megfelelően utcára rakható.
Ez az életszerűtlen szabályozás adott teret a „fürdőköntösben is kizárható az élettárs” szóbeszéd-jogforrás alapján alkalmazott gyakorlatnak. Sokan kényszerültek évekig pereskedni, hogy a ruháikat és személyes használati tárgyaikat visszakaphassák… mármint csak azokat, aminek létezését tudták bizonyítani, mert – valljuk be – mi sem tartunk a fürdőköpenyünk zsebében hitelesített listát a személyes tárgyainkról…
Az új Ptk. elsődleges elve, hogy az élettársak közös kiskorú gyermeke ne váljon hajléktalanná. Ha az ingatlan használatára van jogcím – közös bérlet, közös tulajdon – akkor a használat rendezésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt a bíró – ebben nincs változás.
Ám ha valakinek semmi „látható” jogcíme nincs a lakás használatára, csak egy év együttélés után számíthat védelemre, ha született a feleknek közös gyermeke. Ekkor a bíróság a használatot fő szabályként megosztja – meghatározza melyik szobát ki használja. Amennyiben ez szubjektív – összeférhetetlen magatartás – vagy objektív – kicsi a lakás – okok miatt nem lehetséges, akkor az egyik élettársat feljogosítása a kizárólagos használatra. Ez azonban nem örökké tart, időhöz – többnyire a gyermek 18. életévének betöltéséhez – vagy más feltétel bekövetkezéséhez kötik.
Az élettársat ilyenkor a bérlő jogállása illeti meg, ennek minden pozitívés negatív következményével. Egyetlen kivétel, hogy rendes felmondás esetén cserelakást kell a számára felajánlani. Egyebekben bérlőtársi jogviszony megszüntetése iránti eljárás az általános szabályok szerint megindítható vele szemben is külön eljárásban.
Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek másik lakása van. Itt földrajzi távolságot nem ír a jogszabály, így a debreceni élettárs nem hivatkozhat arra, hogy neki Pécsen van lakása. Más kérdés, hogy egy esetleges gyermek elhelyezési perben miként fogja értékelni a bíró, ha az ország másik részébe visszük a közös gyermeket.
Kikerült a végleges jogszabályból itt is a „tíz éves szabály”, ami 10 év együttélés után a gyermektelen élettársaknak is némi garanciát nyújtott volna, így gyermekáldás hiányában marad az élettársi szerződés, vagy a fürdőköpenyben tartott hitelesített ingólista…
A tervezethez képest az öröklési jogból is kikerült az a szabály, ami 10 év együttélés után használati jogot biztosított volna az élettársnak a közösen használt lakáson és berendezési tárgyain, tehát továbbra is a végrendelet az egyetlen, ami a méltán elvárható gondoskodást és felelősségérzetet megtestesíti a házassági ceremónia nélkül együtt élő pároknál.
Dr. Illés Blanka
Tehát nem csupán az élettársnak vagy kiszolgáltatva, csak adóstárs és hajléktalan vagy.