Az utóbbi években egyre nagyobb lendülettel vetik bele magukat sokan az EU mozgásszabadságába. De vajon belegondolnak-e, hogy a költözéssel az új lakóhely államának joghatósága alá kerülnek. Családjogi ügyekben akkor kezdődik a bokszmeccs a tagállami joghatóságok között, amikor külföldön jut eszünkbe elválni.
Nem ismerek statisztikákat, de a saját ügyfélkörömben azt látom, az esetek nagy többségében „bejön” a külföldi letelepedés. Akad viszont egy-egy ügy, ahol a kapcsolat „i”-jére a pontot az új környezet miatti nehézségek teszik rá. Vajon megtehetjük, hogy hónunk alá csapjuk a gyereket, és két bőrönddel hazaköltözünk anyánkhoz?
Nagyon bizonytalan a bírói gyakorlat ebben a kérdésben, és súlyos tragédiákhoz vezet – pl. elveszik a szülői felügyeleti jogát a hazautazó szülőnek. Remélem a közeljövőben várhatunk egy jogszabály pontosítást, vagy Európai Unió Bírósága általi jogértelmezést.
Mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy a nemzetközi jog nem veszi egy kalap alá a házasság felbontását, a gyermek elhelyezést, tartását és a vele való kapcsolattartás, mint a magyar jog. Mindegyik részkérdésre külön-külön szabályok vonatkoznak, így nem ritka, hogy két tagállamban is folyik a per. Bár a vonatkozó EU rendelet a lehetőséget ad arra, hogy a gyermek érdekének legmegfelelőbb fórum határozzon, ennek ellenére a gyakorlat az, hogy ha valamelyik bíróság befogadta az ügyet, az nem szívesen válik meg tőle.
Visszatérve a gyermekkel való hazautazás és a gyermek elhelyezési per megindításának kérdésére, annak az államnak a joga fog dönteni ahol a gyermeknek a „szokásos tartózkodási helye” van. Tehát ha Olaszországba költöztünk, azt kell eldönteni, hogy az olasz vagy a magyar bíróságon kell pert indítanom, hogy visszautazhassak Magyarországra a gyerekemmel.
Kérdés, hogy hol van a gyermek szokásos tartózkodási helye, ha 1 hónapja vagyunk Olaszországban, és hol ha már 4 éve? Bármilyen furcsa nem az időtartam, – illetve pontosítok, nem csak az időtartam – dönti el.
Az Európai Unió Bírósága gyakorlata szerint ott van a gyerek „szokásos tartózkodási helye”, ahol a szociális és családi környezetbe bizonyos mértékig beilleszkedik. E célból figyelembe kell venni:
– adott tagállam területén való tartózkodás időtartamát, rendszerességét,
– adott tagállam területén való tartózkodás körülményeit
– adott tagállamba való költözés körülményeit és indokait
– a gyermek és a szülők földrajzi és családi gyökereit
– adott tagállamban ténylegesen fenntartott családi és szociális kapcsolatokat
Gyakran igen nehéz ezek alapján a körülmények alapján is meghatározni, hogy a gyermeknek hol „szokásos tartózkodási” helye, vagyis melyik bíróság járhat el egy gyermek elhelyezési perben. Például ha a gyermek már egy éve olasz iskolába jár, de orvoshoz mindig hazajönnek /ez igen gyakori, a sokat szidott magyar egészségügyi rendszert sok külföldre szakad magyar preferálja, és inkább vállalja a hazautazás költségeit/, az itthoni barátaival és rokonaival tartja Skypre-on a kapcsolatot, és valamennyi szünidőt Magyarországon tölt. Vajon Olaszországban vagy Magyarországon él?
Maga az EU rendelet pont a nehézségek áthidalása miatt tartalmaz egy kisegítő szabályt: amennyiben a fent említett kritériumok alkalmazása alapján az alapügyben arra a következtetésre lehetne jutni, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, úgy a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározását a gyermeknek a „jelenlétével” kapcsolatos kritérium alapján kell elvégezni. Vagyis az a bíróság jár el, ahol a gyerek van. Ha hónunk alá csaptuk a gyereket és Magyarországa jöttünk, akkor – elvileg – a magyar bíróságnak kell eljárnia kétség esetén.
Azonban ha rosszul sikerült mérlegelnünk a jogszabályt, akkor jogellenes gyermekelvitellel is megvádolhatnak – egyes tagállamokban az bűncselekmény – és akár a gyermek feletti felügyeleti jogunkat is elveszíthetjük. Túl nagy a tét, tehát én minden megbízómnak azt ajánlom: vagy írassa alá a férjével, hogy hozzájárul a Magyarországra való hazautazáshoz, vagy ott helyben indítsa el a bírósági eljárást. Tudom hogy a külföldi pereskedés nagyon költséges – kocsik és ingatlanok árait szokták beleforgatni egy ilyen ügyben, de semmi sem pótolhatja egy gyermek elvesztését a nemzetközi jog útvesztőiben.
Dr. Illés Blanka
ügyvéd
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: