Élettárs versus Házastárs

Legyen esküvő vagy sem? Minden kapcsolatban legalább egyszer felmerül a kérdés. Rengeteg erkölcsi, etikai, pszichológiai érvet és ellenérvet tudnak felhozni a házasságpárti és a gyűrűtlen kapcsolat hívők. Mindenkinek szíve joga eldönteni melyik verziót ideologizálja, ám bárhogy is döntünk, a jogi következményeket senki ne hagyja figyelmen kívül:

–        Az élettárs nem örököl. Bár az új jogszabály – ami várhatóan 2014-ben lép majd hatályba – ezt korrigálni akarja, de egyenlőre csak végrendeleti öröklés elképzelhető. Bár egy kapcsolat kezdetén senki nem a halálra készül, mégis előfordul, hogy 10-20 évnyi együttélés után is kirakhatják az utcára az örökösök. Míg a házastársat megilleti az özvegyi jog – holtig tartó haszonélvezetet kap a hagyaték tárgyain, addig az élettársnak semmi nem jár a meghalt társa vagyonából. Nem ritka, hogy a felek az egyik fél lakásában laknak, és a bevételeiket pedig felélik. Ekkor a tulajdonos halálát követően nem hivatkozhat a másik arra, hogy éveken, évtizedeken keresztül felélték az ő fizetését, ezért ő továbbra is ott akar lakni a lakásban… Bár végrendelettel ezt lehet korrigálni, de a törvényes örökösöknek a köteles részt mindenképp ki kell adni, ezért nagyon gyakori, hogy a lakást így is el kell adni, és ami marad, abból legfeljebb pár évig albérletre futja, új lakásra nem.

–        Az élettársnak nincs lakáshasználati joga. Míg az ingatlant elhagyó házastárs ’lelépési díjra’ jogosult, addig az élettársak tekintetében ez nem jár.  Ha a feleség költözik el a férje különvagyoni ingatlanából igen szép összegre számíthat, mint a lakáshasználati jog ellenértéke. Ha másik ingatlant nem is tud venni belőle, akkor is egy megfelelő kiindulási alap a lakhatásának a biztosítására. Az élettárs lakáshasználata viszont ellenérték nélkül bármikor megszüntethető, és ezzel sokan vissza is élnek. Egyszerűen lecserélik a zárat egyik napról a másikra, és a kint rekedt fél legfeljebb az ingóságait követelheti a perben, a visszaköltözést nem.

–        Az élettársnak nem jár tartásdíj. Félreértés ne essék, a közös gyermekek után tartásra természetesen éppúgy jogosult. Azonban a házastársaknál válás esetén a feleség is kaphat tartásdíjat – amíg arra önhibán kívül rászorul. Ez az élettársnak nem jár akkor se, ha évekig otthon volt az élettársa gyermekével és utána a munkaerő piacon való elhelyezkedés épp olyan nehéz neki is, mint egy feleségnek. Éppúgy hosszú időt vesz igénybe, míg egyáltalán munkát talál, és elegendő fizetést biztosító pozíciót éppúgy nem fog tudni betölteni a gyermekei miatt.

–        Az élettársi vagyonközösséget megszüntető perek hosszabbak. Sokan azért nem házasodnak össze, mert azt hiszik, így nem lesz közös vagyon. Sajnos az élettársi vagyonjogi perek kb kétszer annyi ideig tartanak, mint a házassági vagyonjogi perek. Mivel az élettársak jövedelmük arányában szereznek közös tulajdont, ezért hosszas bizonyítási eljárást igényel csupán az, hogy kinek mekkora volt a bevétele az életközösség időtartamára – hiszen a legritkább esetre jellemző az, hogy mindkét fél munkabérből él. Nagy kockázata van annak is, ha nem lehet megállapítani a jövedelmeket, mert ekkor 50-50%-os szerzést írt elő a törvény. Emellett az, hogy egyáltalán volt-e a felek között vagyonközösség, szintén komoly bizonyítást igénylő feladat, aminek végeredménye lehet az is, hogy az egyik félnek egyáltalán nem jár semmi – ez házastársak esetén nem fordulhat elő, ott a vagyonközösség fennállását törvény deklarálja, nem kell külön bizonyítani.

–        Az élettársak különvagyonának haszna nem lesz közös.  Míg házastársaknál az egyik fél különvagyoni lakásának kiadásából származó összeg közös, vagy a bankszámlán lévő összeg hozama is a közös vagyont gyarapítja, addig élettársaknál ez nincs így. Tipikus példa, hogy a felek az egyikük különvagyoni vállalkozásából élnek, így valamennyi vagyontárgy ebből a bevételi forrásból származik, tehát minden külön szerzeményi vagyon lesz, így szakításkor mindent a cégtulajdonos társ visz.

–        Az élettárs nem felel a másik fél adósságáért. Míg házastársaknál az adósság akkor is közös, ha azt csak az egyik házastárs vette fel, és a másik nem is tudott róla, addig az élettársakat nem sújtja ez az igen szigorú szabály. Tehát az osztozkodásnál nem érheti őket kellemetlen meglepetés, miszerint a közös vagyont számtalan – általuk nem is ismert – adósság terheli, míg a házassági vagyonközösség megszüntetése során ez sajnos igen gyakori.

Összességében tehát elmondható, nem jobb az élettársak helyzete. Aki azért nem házasodik, hogy szakítás esetén gyorsabban költözni tudjon, annak csalódnia kell. Mivel a joganyag nincs annyira kidolgozva mint a házastársaknál, sokkal hosszadalmasabb és bizonytalanabb kimenetelű perekre számíthat, ráadásul a házastársaknak biztosított törvényi garanciák védőhálója nélkül. Ráadásul a gyermekek elhelyezéséről, a velük való kapcsolattartásról és a tartásról csak bíróság dönthet – egyezség esetén is – tehát a per megindítását ők sem kerülhetik el.

dr. Illés Blanka ügyvéd