A jelenleg hatályos szabályok szerint a házastársak valóban jóban, rosszban kénytelenek együtt lenni. Ha bármelyikük adósságot csinál, azért a házastársa akkor is felel, ha nem is tudott a tartozás keletkezéséről vagy a hitel felvételéről.
A gazdasági válság elő hullámaival sok család megindult az adósságspirálon lefelé. Nem ritka hogy a gazdálkodó fél nem avatja be a másikat a részletekbe – mert szégyelli, hogy nem tudja eltartani a családját, vagy a fennálló nehéz helyzetet nem akarja otthoni vitákkal tovább nehezíteni. Bármi is az oka a titkolózásnak, derült égből villámcsapásként éri a másikat, amikor kiderül, hogy nincs tovább, a hiteleket nem tudják fizetni és viszi a bank a családi fészket. Ebben az esetben még talán életszerű eredményt is ad jogszabály, és az, hogy a felhalmozott adósság és a következményei közösek elfogadható.
Igazságtalan azonban az az eset, amikor az egyik fél helytáll a mindennapokban, dolgozik, gyereket nevel, háztartást vezet, a másik viszont a megkeresett javakat játékterembe, kaszinóba viszi, vagy az Internetes szerencsejátékok töltik ki minden estéjét. A könnyelmű, pazarló életmód gyakran a házasság felbontásához vezet, a házastársa szenvedélyét elviselni kényszerülő félnek gyakran nincs más kiútja, ha a saját és a gyermekei megélhetését biztosítani akarja.
Azokban az esetekben, ahol „csak” az a probléma, hogy a pénz kifolyik a másik kezei közül, ott a válóperen kívül van egy másik megoldás: a házastársi vagyonközösség megszüntetése a bíróság által. Ez a méltatlanul mellőzött jogintézmény lehetővé teszi, hogy a felek házassága fennmaradjon, továbbra is együtt élhetnek, de a vagyoni ügyeket a végzésben meghatározott időponttól kezdve külön intézik.
A játékfüggőségen, a szenvedélybetegségen ez nem fog segíteni, de azon igen, hogy nem lesz a kártyaadósság fele a házastársé, és ha jön a végrehajtó, a kétségbeesés helyett lesz egy bírói határozat, ami lobogtatható. Emellett a közös háztartás fenntartásához is kötelező lesz hozzájárulnia, nem játszhatja el az egész fizetését. Ha nem teszi, ez jogi úton kikényszeríthető lesz – erre a vagyonközösségben élőknél még lehetőség sincs.
Tehát sok szempontból praktikus megoldást ez annak megelőzésére, hogy az egyik fél játékszenvedélye miatt az egész család eladósodjon. Természetesen a legegyszerűbb módja az lenne, ha házassági vagyonjogi szerződést kötnének a felek, de a gyakorlatban azt tapasztalom, a vétkes fél nem látja be, hogy beteg és a családja védelme érdekében valamit tenni kell. A bírósági eljárást – ami egy rövid ’nemperes eljárás’ – viszont túlélheti a felek kapcsolata, különösen akkor, ha egy régóta fennálló, bejáratott, és egyéb területeken működő kapcsolatról van szó.
Dr. Illés Blanka
Igen Kedves Zsolt igazad van, de itt szerintem az ügyvéd nő már arra szélsőséges esetre gondol,amikor a megélhetés rovására megy az egyik fél függősége, mert sajnos van ilyen is. Természetesen mindenki megengedhet magának a saját anyagi keretei között ezt.azt (hiszen mindenkinek vannak vágyai, hobbijai), de amikor már a hónap elején be van dobálva a játékgépbe a pénz, vagy el van kártyázva, és nem tudja a bank levonni a hitelt, a közüzemi számlákat nem tudja kifizetni, és a gyereknek sem tud már mit enni adni, akkor az már súlyos gond…Szerintem…És itt tényleg nem arról van szó, hogy Te elmész egy hónapban kétszer kártyázni, és elköltesz X ezer forintot, meg nem arról, hogy a nejed elmegy és vesz magának egy 20. pár cipőt, hanem arról mikor már minden gondolat csak a játék, vagy vásárlás körül forog…
Hát a jóban rosszban nem azt jelenti, hogy minden közös? Ha az asszony gyorsan hajt, vagy a tilosban parkol, azt is közös pénzből fizetjük. Szerencsére nálunk fel sem merül, a sportfogadásokat is közös pénzből teszem, ha nyerek az is közös! Ki is akadnék, ha az asszony azzal állna elő, hogy holnaptól gazdálkodjuk külön, mert én néha kártyázom. Ő meg cuccokat vesz magának feleslegesen…