Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta egyre több lehetőség nyílik a külföldi munkavállalásra és letelepedésre. Azonban hiányzik a köztudatból az a szabály, miszerint egy kiskorú magyar állampolgárságú gyermek végleges külföldre viteléhez a gyámhatóság engedélye kell – akkor is, ha a gyermek szülei együtt élnek! Bár elvált szülők esetén a kapcsolattartás újra rendezése kapcsán néha kiderül, hogy ennek az engedélynek a beszerzése is szükséges, mégis azt tapasztalom, hogy általában ezt elmulasztják.
Egy gyermek külföldre utazásához mindkét szülő beleegyezése szükséges, akkor is ha együtt élnek, akkor is ha külön. Bár a magyar jogszabályok szerint rövid utazások esetén – nyaralás, rokonlátogatás – nem kell a másik szülő írásbeli engedélye, mégis a legtöbb ország és légitársaság kéri ezt a nyilatkozatot, tehát utazás előtt érdemes két nyelven elkészíteni.
A gyermek tartós – 1 évet meghaladó – külföldre távozására esetén azonban nem csak a két szülőnek a nyilatkozata, hanem a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.
A kérelmet a gyermek állandó lakóhelye szerinti illetékes gyámhatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez számtalan bizonyítékot csatolni kell, amiből megállapítható, hogy a gyermek lakhatása, taníttatása, egészségügyi ellátása és a megélhetése biztosítva lesz. Ezek általában a szülő külföldi munkaszerződése és jövedelem igazolása; lakásbérleti szerződés, vagy kint élő rokonoktól befogadó nyilatkozat; a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmány; iskolai befogadó nyilatkozat, egészségbiztosítás fennállásának igazolása. Valamennyi külföldi okiratot le kell fordíttatni – érdemes rákérdezni, mert sokan elfogadják az egyszerű fordítást is, nem kell vagyonokat fizetni a hiteles OFI által elkészített anyagokért.
Ahhoz, hogy a tartós külföldre utazást engedélyezze a gyámhivatal különélő szülők esetén, meg kell állapodni, hogy miként lesz a kapcsolattartás a gyermekek és az itthon maradt szülő között. Vita esetén ebben a gyámhivatal vagy a bíróság dönt.
Amennyiben valamelyik szülő nem járul hozzá a külföldi letelepedéshez, akkor ezt a nyilatkozatát együtt élő szülők esetén a gyámhatóság, különélő szülők esetén a bíróság pótolja. Én azt tapasztalom, hogy a legtöbb esetben megalapozatlannak találja a hatóság a szülő tiltakozását és a külföldre utazást engedélyezi. Legfőbb ellenérv az szokott lenni, hogy megszakad az intenzív kapcsolat a gyermek és a szülő között. Ez egy olyan témakör, amin a végtelenségig el tudnak vitatkozni a felek, mégsem jutnak egyezségre. Tagadhatatlanul veszteség éri az itthon maradt szülőt és a gyermeket is, ha a személyes találkozásokra csak havonta, két havonta vagy esetleg csak évente kétszer, karácsonykor és nyáron kerül sor. Aki nem érti meg, és a veszteség mellé a mérleg másik oldalára nem teszi rá, hogy a gyermeknek egy másik nyelv és kultúra elsajátítása mekkora lehetőség, az soha nem fog jó szántából beleegyezni az utazásba. Ahol viszont nyitott a szülő, és arra törekszik, hogy a rossz helyzetből a lehető legtöbbet hozza ki, nagyon frappáns megoldások szoktak születni. Például az édesapjával az USA-ba költözött 14 éves lány napi szinten Skype-ol az édesanyjával úgy, hogy az iPad-jén keresztül folyamatos videó kapcsolat is van. Legutóbb „együtt” mentek bevásárolni – az anyuka tanácsokat adott, mely zöldségeket, hozzávalókat vegye meg a lány, és utána „együtt” megfőzték az ebédet. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy ez helyettesíti a személyes találkozókat! Ám amikor valaki pert perre halmoz, hogy a gyermekét visszacitálja Magyarországra, akkor a másik szülő biztosan csak a bíróság által meghatározott szigorú rendet engedi: heti 2x telefonálhat a gyermekének, és évente kétszer-háromszor találkozhat vele. Ebben az esetben tényleg eltávolodnak egymástól, ráadásul a szülők rossz viszonya tovább ront a helyzeten. Azokban az esetekben, ahol szomorúan bár, de elfogadják a változást és meg tudnak egyezni, gyakori, hogy a kint élő szülő a magasabb jövedelme miatt vállalja az utazás költségeit, és lehetőség nyílik a gyermekhez való kiutazásra is. Emellett nem a bírói gyakorlat szerinti heti 1-2 alkalommal, hanem napi szinten Skyep-olnak, így csökkentett üzemmódban ugyan, de ott lehet a távol élő szülő a gyerek teniszmeccsén, évzáróján, akár még mesét is tud neki olvasni úgy, hogy a gyermek nem csak hallja, hanem közben látja is az arcát, ami egy kisgyereknél igencsak fontos.
Dr. Illés Blanka ügyvéd
Kedves Illés Blanka!
2014 márciusától megváltozik a törvény. Az új jogszabályok szerint hogy lehet tartósan vagy akár csak 1-tanévre is külföldre költözni gyerekekkel elvált szülők esetében a különélő szülő engedélye nélkül?
Köszönettel!
Kedves Ügyvédnő!
Mi a helyzet akkor, ha az anyuka elhunyt? Mármint a külföldre vitelben? Apukáé a szülői felügyeleti jog, de akadályozza a nagyszülőket a gyermekkel való kapcsolattartásban. Valamint tavaly május végén kiment Angliába, addig apuka testvére és annak férje nevelte a gyereket, majd szeptemberben hazajött a gyerekért.
Kedves Ügyvédnő!
Párom aláírta a gyerekek külföldi letelepdéshez az engedélyt, annak tudtában, hogy a volt feleség hozza vissza láthatásra a gyerekeket Magyarországra. Jelenleg nem tartja be, és kéri a kinti bíróságot, ennek megváltoztatására. Ha jól tudom, az aki elvitte a gyerekeket külföldre annak kötelezettsége láthatásra is hozzni.
Jobb megélhetésre hivatkozva aláírt a volt feleség egy megállapodást, hogy nem kapja a gytartási díjat, addig amíg ő külföldön él, de a párom ezt az összeget színvonalasabb láthatásként rájuk költi (tengerparti nyarlás, kirándulás, horgászat, welness stb.) Ezt a megállapodást is semmisnek akarja venni és a kinti bírósághoz fordult, hogy kapjon gytartást. Ilyenkor a kinti bíróság dönt vagy a Magyarországi? Tehet-e ilyen a volt feleség, 1év után, hogy a gyámhivatali határozatot, és gytartási megállapodást is bíróságra visszi, és követeli az apa menjen külföldre a gyerekekeért, hogy láthassa, gytartás is kéri, amire megállapodás van. Előre is köszönöm válaszát.
Kedves Törpilla!
A kapcsolattartás újra rendezését mindenképp kérje, mert ha nem tesz eleget a jelenlegi határozatnak akkor előbb utóbb bírságolni fogják, fel is jelenthetik. Apukának ajánljon fel egy kivitelezhető kapcsolattartást – adjon neki lehetőséget arra is, hogy kiutazhasson saját költségen Magukhoz ha akar.
A külföldi letelepedéshez engedélyt 1 évnél hosszabb tartózkodásnál kell kérni. Tehát ha az Ön munkaszerződése 1 évnél rövidebb időre szól, akkor erre nincs szüksége – épp úgy ahogy az apuka beleegyezése sem kell.
Üdvözlettel: Illés B.
Tisztelt Ügyvédnő!
nekem a külföldi tartozkodással kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy gyermekemmel szeptember 10.-én mennénk ki ( a külföldi iskola tud a késésről) és iskolai tanév befejeztével ami júliusba van jönnénk haza, ez számomra azt jelenti, hogy nem töltünk egy évet azaz (365) napot külföldön, és úgy tervezem, hogy az iskolai szünetekben hazajövünk a gyerekkel, hogy pótolva legyen a láthatás. a fenti kérdezőkhöz hasonlóan a másik szülő akadékoskodik. sőt megakarja akadályozni, hogy elmenjünk. a gyámhatósághoz ha bejelentem, hogy elmegyünk, és kérem a láthatás újraszabályozását, akkor ezt megtehetem? nekem van egy munkaajánlatom, amire minél hamarabb várják a választ, viszont tanácstalan vagyok, a gyámhatóságtól csak bírósági ítéleteket kaptam, hogy tanulmányozzam azokat. a fentiekből néhány kérdésre ugyan választ találtam, de mégis biztosabb lennék benne, ha Ön így az én esetemre válaszolna nekem.
köszönettel
Kedves Bell! Van egy olyan szakasz a gyermekvédelmi törvényben, miszerint 14 év fölött már nem kényszeríthető a gyermek a kapcsolattartásra. Persze ez nem egy automatikus eljárás, a gyámhatóságnak fel kell tárnia, hogy mi húzódik meg a gyermek tiltakozása mögött, és hogy érdekében áll-e a gyermeknek az apjával való kapcsolattartás. Ha az apuka gyámhatósághoz fordul, akkor javaslom hogy ne csak írásban, hanem próbáljanak meg személyesen is idejönni, és elmondani pontosan, mi a tiltakozás oka. Ennek csupán egy oka van – nyilván Hollandiában annyira nem érdekel semmit, hogy mit mond a magyar gyámhatóság – de ha nem sikerül őket meggyőzni, büntető eljárást kezdeményezhetnek. A kapcsolattartás akadályozása bűncselekmény is, ami határokon átívelő következményekkel járhat, így érdemes már az elején pontosan tisztázni. Amit elmesélt, abból arra következtetek, nem hiszem, hogy gond lesz. Üdvözlettel: Illés Blanka
Még annyit tennék hozzá a levelemhez, hogy mi itt nem csak albérletben élünk, hanem házat vettünk, teljesen hivatalosan élünk, és 1 év múlva a fiam leteszi a holland államvizsgát, és holland állampolgár lesz. Amit viszont eddig nem tudtam, Magyarországról nem jelentkeztünk ki hivatalosan, pedig állítólag kellet volna. Ez nem tudom, befolyásolja -e a helyzetünket. Várjuk válaszát. További szép estét Önnek!
Kedves ügyvédnő!
Nem tudom, mit tegyünk.4 éve élek Hollandiában a most 15 éves fiammal.Avolt férjem, ügyvédi bélyegzővel ellátott iratban beleegyezett a közös gyermekünk tartósan külföldön éléséhez.Gyerektartást hol fizet, hol nem csak viták útján tudom tőle behajtani, több havi elmaradások után.13 éve elváltunk, a gyereket elég ritkán látta akkor is, amikor otthon voltunk.Amióta kint élünk, most mégritkábban, sőt, amikor pl tavaly a fiam őszi szünetben meg szerette volna látogatni, közölte vele, hogy most nem aktuális, majd legközelebb.Jelenleg megint el van maradva 5 havi gyerektartással, és amikor szóvá tettem, azt mondta, majd fizet, ha én meg biztosítom neki a 2 heti láthatást.Én mindent megbeszélek a fiammal,(persze kereteken belül)és megmutattam neki azt a mocskolódást, amiket az apja írt.(zárójelben megjegyzem, most jött össze’ egy új barátnővel, akinek van egy 4 éves lánya)Sajnos elkövettem egy hibát, és elmondtam neki, hogy az apja amíg egyőtt éltünk, hogy bánt velem:rendszeresen megrugdosott,hasi nagyműtét után pár hónappal is, fegyvert fogott rám, mikozben a karomon volt a kisfiam…..stb. Tudom, hogy nem kellett volna, és eddig soha eszembe se jutott, csak felnőtt korában akartam, hogy megtudja az igazságot, de ezt már nem tudom visszacsinálni.Nos, ezek után úgy döntött a fiam, hogy nem kíván az apjával találkozni többet, és ezt közölte is vele. Persze erre nagyon feldühödött, és most mindenfélével fenyegetőzik, de igazság szerint azt szeretném tudni, illetve inkább a fiam, hogy kényszerítheti-e ebben a korban bármilyen hatóság, vagy az apja, hogy találkozzon vele? Nagyon kérjük, minél hamarabb válaszoljon nekünk! Nagyon köszönjük!
Kedves Blanka!
Különböztessük meg a jegyzői gyámhatóságot a gyámhivataltól, az előbbinél indul eljárás tankötelezettség elmulasztása esetén, az utóbbi dönt(het) a végleges külföldre távozás engedélyezéséről. (Nem tudtam az egy éves szabályról, de köszönöm, még hasznomra lehet. Viszont – nem kötekedésként írom – ebben az esetben a gyermek külföldön történő elhelyezéséről, és nem a közös külföldre költözésről van szó, de lehet, hogy csak a szőrszálat hasogatom. Csak épp van tapasztalatom abban, hogy ennél lényegesen egyértelműbbnek tűnő szabályt is másképp és másképp értelmezheti bíróság és gyámhatóság egyaránt.)
De a ‘gyerekről való végleges lemondás’ számomra is ismeretlen jogintézmény, azt kivéve, mikor hozzájárul gyermeke örökbefogadásához a vér szerinti szülő. Mindenesetre, gondolom, hogy a közjegyzőnek nem fájt, hogy írásba foglalta, ha az ügyfelei ezt kívánták 😀
Kedves Csilla!
Csodálkozom, hogy a gyermek édesapja lemondhatott a gyermekről – és ezt bíróság is jóváhagyta, mert teljesen jogellenes… de a családjogban pont ez a nehéz, hogy bármi előfordulhat, mert mindenki másképp értelmezi. Tehát ha az édesapa felügyeleti joga teljesen megszűnt, akkor az ő hozzájárulása nem kell a külföldi tartózkodáshoz. Ha mégsem szűnt meg teljesen – én ezt valószínűbbnek tartom – ebből akkor lehet probléma, ha az édesapa ezzel kapcsolatban eljárást indít. De ahogy leírta a körülményeket, nyilván nem fog. Maradnak a gyermekkel kapcsolatos egészségügyi – oltások – és tankötelezettség, ami pont 5 éves kortól él. Érdemes az utolsó lakóhely szerinti gyámhatóságnál egy kört futni és telefonon egyeztetni, van-e eljárás magukkal szemben folyamatban, kérnek-e valamit maguktól. Más probléma a gyermekkel kapcsolatban nem lehet.
Kedves Hufur!
A Vr 34.§ amely az 1 éves szabályt tartalmazza: A gyermek tartózkodási helyének kijelölése kérdésében – a különélő szülők közötti vita esetén – a bíróság akkor dönt, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a kiskorút tartósan állandó lakásán kívül más személynél (intézményben) vagy tartósan (egy évet meghaladóan) külföldön kívánja elhelyezni.
Ennek alapján alakult ki az a gyámhivatali gyakorlat /hangsúlyozom gyakorlat és nem jogszabály !/ miszerint az 1 évet meghaladó külföldre vitelt tartós kiutazásnak tekintik. Együtt élő szülők esetén ha határozott idejű munkaszerződés van, akkor erre nincs szükség /az én jogi álláspontom szerint/ DE számtalan probléma adódhat belőle, ha ez nincs meg: mind a gyermekek oltásainál, mind a tankötelezettségnél, és minden olyan esetben, amikor hivatalos levelet kap valaki a magyarországi címére – ugyanis átvettnek minősül, hiába nem is tudunk róla, és valamennyi jogkövetkezmény beáll. Ez utóbbit ki lehet védeni azzal, hogy bejelentik a lakcímnyilvántartóba a külföldi tartózkodást… a többire én nem tudok más megoldást, bár még nem kellett soha utána néznem. Ha valakinek van tapasztalata, azt szívesen fogadom. Amit láttam: az oltások és a tankötelezettség elmulasztása miatt elindult a büntetőeljárás a szülők ellen, és amikor évek múlva be akartak lépni az országba, akkor letartóztatták őket. A végén nem lett semmi komoly probléma, de rengeteg kellemetlenséggel járt, mire tisztázták magukat, és beszerezték a hivatalos igazolásokat az oltásokról – ráadásul nem 100%-ig ugyan azok az oltó anyagok mint nálunk… A tankötelezettség teljesítésének igazolása sem volt egyszerű. Mivel nagyon nem egyértelmű a jogszabály, ki így ki úgy értelmezi, én minden esetben javaslom az engedély megkérését, sokkal több problémát tud megelőzni, mint amennyivel maga az eljárás jár.
Kedves Csilla, a Családjogi törvény 77. § (3) szerint: A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
A 149/1997. (IX. 10.) korm. rend. 22. § szerint: (1) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat (különösen: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot), amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van.
(2) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.
(3) Ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.
(4) A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal
a) határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását,
b) határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik,
c) az engedélyező határozatot közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.
Szóval én ezt tudom, de sem az egy évre vonatkozó iránymutatást nem találtam sehol, illetve számomra nem derül ki az sem, mit jelent ebben az esetben a végleges. Ezért kérdeztem a blog íróját.
En mar 4 eve elek kulfoldon a lanyommal es eloszor hallok arrol hogy a gyamhatosag engedelye is szukseges a vegleges letelepedeshez. A lanyom apja kozjegyzo elott tett apasagi lemondo nyilatkozatot (onkent, nem is kertem ra csak arra hogy egyezzen bele a gyerek uj utlevebe, mert a regi lejart), aztan birosagon is voltunk a vegleges gyermekelhelyezes miatt, ott sem volt vita, o lemondott mindenfele kapcsolattartasrol en meg a gyerektartasrol, hisz amugy se kaptam soha.
Mi van akkor ha nekem nincs meg a jovahagyas? Milyen problemaim adodhatnak belole? Nemsokara megy nyaralni Magyarorszagra a lanyom (5 eves) anyukammal. Miben erinti ez az utazast?
Kérem az ügyvédnőt, hogy írja le, melyik jogszabály szerint szükséges az egy évet meghaladó külföldi tartózkodáshoz a gyámhivatal engedélye, mivel tudtommal erre (mostanáig) csak a végleges külföldi letelepedés szándékával külföldre költöző (illetve költöztetett) gyermek esetében volt szükség.
Gábor: Ez nem hangzik szépen. Kívánom neki, hogy a férje vigye ki a gyerekét külföldre, aztán ő csak Skype-oljon minden nap vele. Ha ez az állapot neki megfelel hetek, hónapok, esetleg évekig, na akkor ossza az észt másoknak. Ha neki megfelelne az, hogy nem ölelheti magához, puszilhatja, simogathatja meg a saját gyerekét, majd akkor ítélje el azokat, akik esetleg perre viszik a dolgot. Az itthon maradt fél nem, hogy nem láthatja a valóságban a gyereket, de kemény ezreket is fizethet, hogy kiutazzon hozzá. Ja és még gyerektartást is kell fizetnie közben?? Anyuka, Apuka menjen külföldre, ha akar, de a gyerek maradjon itthon. Olyan esetben értek csak egyet a gyerek külföldre hurcolásához, ha a másik fél nem törődik a gyerekkel!!!!
Hát ez nagyon szépen hangzik, hogy legyen mindenki toleráns, mert jobban jár… de amikor a feleségem kivitte a két gyerkőcöt Németországba a csillagokat is megígérte… Most meg ha látni akarom őket vagy fogom magam és odautazom, vagy mehetnék a rendőrségre is, de azt inkább nem teszem. Saját gyerekeimmel szúrnék ki. Így utólag úgy látom, lehet hogy jobb lett volna ha nem írok alá minden papírt.