Katie Holmes és Tom Cruise válása körbejárta a világ valamennyi médiáját. A valós részleteket a pár és ügyvédjeik is bizalmasan kezelték okot adva a találgatásra, így érthető, hogy számtalan hajmeresztő hír is napvilágot látott. Hogy mi a valóság, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, de tagadhatatlanul vannak olyan körülmények, amelyek alapot adnak arra, hogy gyanakodjunk, valami nem volt rendben.
A keresetlevél beadását a legtöbb esetben hosszas peren kívüli egyeztetés előzi meg, és ha ez sikertelen, csak akkor bízzák a döntést a bíróságra. Ennek oka az, hogy egy jól sikerült – a másik fél hibáit szemléletesen feltáró – keresetlevél már önmagában képes a felek egyezkedési hajlamát ellehetetleníteni. Titokban akkor kerül sor a kereset benyújtására, ha alappal lehet tartani attól, hogy a másik fél ellenzi a válást, megakadályozza a költözést, vagy megelőzve minket elviszi a gyermeket.
Katie állítólag az elmúlt két évben igen sokat tartózkodott New Yorkban ezzel lehetővé téve, hogy az ottani bíróságnak legyen illetékessége, és ott nyújthassa be a keresetet – a törvény szerint legalább 6 hónap ott tartózkodás szükséges. Nemzetközi jogvitáknál általános gyakorlat, hogy a felek alaposan megvizsgálják mely tagállam bírósága előtt indulnak nagyobb eséllyel. Magyarországon sem ismeretlen, – ha valaki komoly háborúra számít – hogy olyan csatateret választ, ahol a bírói gyakorlat az ő elképzeléseihez a legközelebb áll. Ilyenkor a gyermekkel átköltöznek egy másik kerületbe, városba, megyébe.
Míg az USA számos tagállamában a bíróság a gyermek elhelyezési perekben a szülők közös szülői felügyeleti jogát fenntartja, addig New York államban csak akkor dönt így a bíró, ha a felek közötti kommunikáció és együttműködés tökéletes. Maga a tény pedig, hogy a felek pereskednek épp az ellenkezőjére bizonyíték . Így Katie részéről tudatos döntésnek tűnik, hogy az elmúlt fél év nagy részét ott töltötte a gyermekkel. Az, hogy hazájában oly gyakori közös szülői felügyeleti jogot el akarta kerülni – keresete is erre irányult – arra enged következtetni, hogy a gyermek nevelés kérdéseiben feloldhatatlan viták voltak a férjével. Bár Tom részére biztosított bő kapcsolattartási jog jól hangzik, mégsem pótolja azt a veszteséget, hogy a gyermek nevelése és gondozása tekintetében a jövőben a döntés Katie kezébe került.
Az viszont példa értékű, hogy Tom és az ügyvédei nem kezdtek bele egy parttalan vitába, hosszadalmas pereskedésbe. A gyermek érdekét szem előtt tartva Tom képes volt a kompromisszumra és belement a kizárólagos szülői felügyeleti jogba. Bár a házastársi közös vagyon megosztásához kapcsolódóan szárnyra kapott hírek szerint lehet, hogy Katie nem kevés pénzről mondott le a béke érdekében. A házasságkötéskor aláírt, számára nem túl előnyös házassági vagyonjogi szerződés megtámadása még a kereset beadásakor szóba került, de a válási megállapodás szerint az abban foglaltak érvényesülnek majd, ami alapján Katie körülbelül annyit visz, mint amekkora vagyon bevitt a házasságba.
Bármi is az igazság, önmagában az a tény, hogy a vitát gyorsan lezárták számomra azt jelzi, mindketten a gyermek érdekét tartották szem előtt, és túl tudtak lépni saját sérelmeiken. Legalább is egyenlőre…
Dr. Illés Blanka ügyvéd
remélem, így van. intelligens emberek.