1. A kapcsolattartás elmaradása esetén az édesapa a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulhat. Ha a hivatal megállapítja, hogy a kapcsolattartást nem lett volna szabad megtagadni, akkor elrendeli a végrehajtást, felhívja az anyukát, hogy a határozat szerinti időpontban tegyen eleget a kapcsolattartás pótlásának és hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével. Emellett kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére, ami tetemes összeg is lehet, ha apukának drága ügyvédje volt.
2. Ha még egyszer előfordul a kapcsolattartás akadályozása, akkor a gyámhivatal bírságot szab ki, amelynek összege 5-10.000.-Ft között szokott lenni. Minél több elmaradt kapcsolattartás van, annál magasabb a bírság összege – nagyon egyedi a növekedési tendencia, de általában másodszorra 50.000.-Ft-ot, harmadszorra 80.000.-Ft-ot, negyedszerre 150.000.-Ft-ot, ötödszörre 250.000.-Ft-ot szoktak kiszabni. A felső határ 500.000.-Ft.
3. Két-három elmaradt kapcsolattartást követően a gyámhivatal kezdeményezni szokta a gyermek védelembe vételét. Ez igen súlyos intézkedés egy édesanyával szemben, és ha az édesapa ekkor kezdeményezi a gyermek nála való elhelyezését, akkor jó eséllyel indul ebbe a csatába. Gyakorlatilag családgondozót rendelnek ki az anyuka számára, aki gondozási-nevelési tervet ír elő, magatartási szabályokat határoz meg, megkeresi a gyermekorvost és a gyermek óvodáját, iskoláját, valamint rendszeresen ellenőrzi ezek betartását.
4.Lehetőség van gyermekvédelmi mediációs eljárás igénybevételére is, ha ezt a felek közösen kezdeményezik. Én azt tapasztalom, hogy a felek közötti kommunikáció javításában a mediáció nagyon sokat segít, de általában a kapcsolattartást ‘csak azért is’ akadályozó anyukák megtagadják az ebben való közreműködést is.
5. Ha az édesanya a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan az édesapa ellen neveli és a kapcsolattartásnak többször nem tesz eleget, akkor a gyámhivatal a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat. Azzal tisztában kell lenni, hogy ha az édesapa indít per, az mindig kétesélyes, de ha a gyámhivatal kezdeményezi a gyermek elhelyezésének megváltoztatását, akkor nagyon ritka, hogy a bíróság elutasítja a keresetét.
6. Mind a gyámhivatal, mind az édesapa feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése miatt, mert a Büntető törvénykönyv szerint: „aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Összességében tehát elmondható, a problémák megoldására nem alkalmas az, ha csak úgy egyszerűen nem adja oda az anya a gyereket. Érdemes először a gyámhivatalba személyesen bemenni, és elmesélni, melyek azok az okok, amiért nem szeretnénk, ha az apuka elvinné a gyermekünket. Ha ott azt mondják, hogy „ugyan már anyuka, ne tessék itt hisztériázni, a gyereknek kell az apja” akkor ne az legyen az első reakció, hogy érzéketlen és elfásult az ügyintéző, mert nem az. Objektíven, sokkal jobban meg tudja ítélni, hogy adott probléma valóban mennyire veszélyezteti a gyermek fejlődését. A következő indokok – bár valóban mind veszélyezteti a gyereket – nem szoktak elegendőek lenni: ha egyszer leesett a hintáról; nem kötötte be a biztonsági övet; nem a kedvenc ételét főzte; lepasszolta a szomszédnak; büntetésből rácsapott a fenekére; betegen hozta haza; a közért előtt hagyta míg bevásárolt; elvitte egy buliba ahol mindenki részeg volt; a nagymamához vitte ahol 5 macska van és allergiás; csak gyorsétteremben eteti; reggel csendben kell lennie amíg az apja felébred; megnézte a Sikoly3-at; soha nem kap reggelit; ott felejtette a játszóházban… Vagyis ne az érzésekre és a józan paraszti észre hallgassunk, hanem szakemberre.
Dr. Illés Blanka ügyvéd
