Mettől meddig ér a takaró – avagy a házassági vagyonközösség határai

Jó tudni, mert csak addig nyújtózkodhatsz… Házassági vagyonközösség pedig – bármennyire illogikus – nem a házasság megkötésétől a házasság felbontásáig tart. Tehát ha valaki azt hiszi, hogy az esküvő előtt vett lakás csak az övé, akkor sajnos rossz hírem van: a házasságot megelőzően, de már az életközösség alatt vásárolt lakás fő szabályként közös vagyon. Függetlenül attól, hogy kinek a neve van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba!

Kati jómódú családból érkezett, míg férje, Zsolt nem élvezte szülei anyagi támogatását. Az egyetem utolsó éveiben összeköltöztek egy bérelt lakásba. Zsolt a tanulás mellett már ekkor nagyon jól keresett. Néhány év után Kati szülei vettek egy kis lakást a lányuknak, ahová be is költöztek. Az egyetemi évek után jött az esküvő, de a felhőtlen boldogság – amit a hollywoodi filmek alapján elvár a mai fiatalság – elmaradt.

A felnőtt élet megpróbáltatásait – az első munkahely okozta stresszt, azt hogy a hétköznapok szürkék – már nem tudta megugrani a kapcsolatuk.

Kati adta be a válópert, tovább akart lépni, újra olyan boldog és gondtalan akart lenni, mint az egyetemi évek alatt. Zsolt is tisztában volt vele, hogy a kapcsolat zátonyra futott, de ő meg akarta oldani. Kata a megoldást a válásban látta, mivel szerinte Zsolt volt a hibás mindenért, ezért ha nincs Zsolt, nincs probléma.

Zsolt kétségbeesése elég hamar bosszúvággyá érett – ez azt hiszem minden válásnál egy természetes lelki folyamat. Éveken keresztül ő tartotta el Katit, körbeutazták Európát, étterembe, szórakozni jártak, és a piacgazdaság által megkövetelt státusszimbólumok nagy részét birtokolták. Zsolt igazságérzetét bántotta, hogy az a sok tárgy amiért egyedül ő dolgozott meg, Katié lesz. Így hát előterjesztette viszontkeresetét és kérte a lakás felét.

Kati először azzal védekezett, hogy még nem is voltak házasok, amikor a lakás a tulajdonába került. Azonban a bírói gyakorlat egységes abban, hogy ha a felek élettársi életközösséget követően házasságot kötnek, akkor az életközösség alatt szerzett vagyon a házassági vagyonközösség részévé válik.

 Az ajándékba kapott vagyontárgy viszont vitán felül az adott fél különvagyona. Kati ajándékba kapta a pénzt a szüleitől, abból vette a saját nevére az ingatlant, így ha csak a jogszabályt nézzük, azt mondhatnánk nincs gond. Zsolt persze azonnal vitatta a dolgot, állította, hogy az ő kiemelkedő jövedelméből, főleg az év végi jutalmakból spórolták össze a vételárat.

 Kati helyzete sajnos tipikus. Nem tudta bebizonyítani, hogy a vételárat ajándékba kapta, mert nem született róla ajándékozási szerződés és nem került bejelentésre az illetékhivatalhoz. A szülők sem tudták igazolni, hogy nekik rendelkezésre állt az összeg, mert a ’párna alatt’ spórolták össze, és adták a lányuk kezébe amikor kellett.

Zsolt megnyerte a pert, és Kati szülei kénytelen kelletlen megint a párna alatti széfhez folyamodtak, hogy kifizessék neki az ingatlan értékének 50%-át.

Tanulság: Ha ajándékot kapunk a szüleinktől ne spóroljunk a szerződés elkészítésének költségein, és jelentsük be a NAV-hoz. A jelenlegi szabályok alapján egyébként egyenesági rokonok tekintetében nem kell ajándékozási illetéket fizetni – de ha ez változik, akkor sem fogja elérni a forgalmi érték 50%-át amit egy házassági vagyonjogi perben veszíthet az, aki az ajándékozást nem tudja bebizonyítani.

Dr. Illés Blanka

ügyvéd