Vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy ha bíróságra kerül a vagyonmegosztás, akkor nem sok jóra számíthat a feleség. Érdemes ezeket időben észrevenni …
1. Hasitasi nem kér kódot
Házassági vagyonjogi perben nincs banktitok, de ha nem bankszámlán tartja a férjed a pénzét, akkor az osztozkodásnál annyit kapsz, amennyit ő adni akar, és nem annyit amennyi jár. Bár lehet, hogy most úgy gondolod – mint a nők 99%-a – hogy gyermekeid apja nem fog lelépni a közösen felhalmozott megtakarításotokkal, de amikor az újabb és fiatalabb verzió ott toporog a küszöbön, akkor a férfiak többsége bármire képes.
2. A céges kanapé esete
Gyakori, hogy „adóoptimalizálási célzattal” a lakberendezési tárgyakról céges számlát kértek, és elszámoltatjátok kiadásként. Ennek azonban az árát Te fizeted meg a váláskor, amikor az elkészített vagyonleltár minden darabjáról okirattal bizonyítja a férjed, hogy nem képezi a közös vagyon részét, mert a cégé…
Ha a gépkocsi van a cég tulajdonában a helyzet ugyan ez, de nem érdemes emiatt ultimátumokat adni ez annyira általános jelenség. Azonban legyél vele tisztában, hogy soha nem lesz a Tiéd.
3. Összkomfortos cégszékhely
Az adóoptimalizálás minősített esete, amikor már a családi fészek is a Kft-é. Ekkor nemcsak az ingatlan tulajdonára nem tarthatsz igényt, hanem ki is rakhatnak onnan könnyedén a viszony megromlásával, nem kell hozzá más csak egy kósza gondolat. Ennél az is jobb, ha csak a férjed nevére kerül az ingatlan, mert legalább lakáshasználati jogod van, így nem kerülsz utcára a gyermekeiddel együtt.
4. Offshore birodalom
A külföldi vagyon felderítése az esetek többségében lehetetlen. Csak egy cégkivonat beszerzése elérheti a 4-500.000.-Ft-ot, de ha nincsenek barátaid a Kajmán-szigeteken és Neked kell odautaznod, az ennek a sokszorosába kerül. Külföldi ingatlanok tekintetében magyar bíróság nem járhat el, így külön pert kell rá indítanod, ami nagyságrendekkel kerül többe mint egy magyarországi per.
5. Jótékony homály
Nagyon gyakori, hogy a feleségnek fogalma sincs a férje pénzügyeiről. Bizonyítási indítványokkal az ingatlan-nyilvántartásban és a cégnyilvántartásban keresgélhetünk, de nincs az a bíró, aki megkeresi Magyarország összes pénzintézetét, hogy hová rejtette el párunk a ’zsebpénzt’. Tehát nem elég sejteni, hogy „szerintem sokat keresett, jól éltünk, sokat utaztunk, biztosan van valahol pénze”. Figyelemmel kell követned, és tudnod kell mit csinál az urad az alatt a 8 óra alatt amit a munkavégzés égisze alatt Tőled távol tölt.
6. Adakozási roham
Szép dolog, ha a férjünk támogatja az édesanyját, de ha a ház, a nyaraló és a kocsi is az ő nevére kerül, az nyissa fel a szemed! Férjedet nem a jótékony szándék vezeti, ha az összes bajba jutott rokon és barát nagy összegeket, üzletrészt, motort, kocsit kap. Az előző házasságból származó gyermekeknek juttatott vagyon is gyanús, ha túlmegy az ésszerűség határain. Ezek ellen időben – és bizonyíthatóan – kell tiltakozni, ellenkező esetben válás esetén nem tarthatsz igényt a Neked járó részre.
7. Hitelből fenntartott életszínvonal
A szürke jövedelmi zónában élőknél szokott előfordulni az az életszerűtlen, jogilag mégis megtámadhatatlan helyzet, amikor a férj a magas életszínvonalat nem a havi 87.000.-Ft nettó fizetéséből biztosította, hanem kölcsönökből. Mindenkinek egyértelmű, hogy a fekete jövedelem a fedezet, bizonyíték viszont nincs rá. Ilyenkor előfordul, hogy a feleség húzza a rövidebbet, és nem kap szinten semmit a közös vagyonból. A másik véglet, amikor a férj beutalót kap a haver-hitelezőkkel együtt egy bv intézetbe. Ez megelőzendő, ha bármilyen jel utal „kölcsön”-re azonnal, bizonyíthatóan tiltakozzál ellene!
Dr. Illés Blanka
ügyvéd
Téved, ügyvédnő. Vagyonjogi kérdésekben mindig a férfi a kiszolgáltatott. MINDIG a nő viszi a lakást, kocsit, nyaralót, céget, gyerekeket.
Mit gondol, miért nem nősülnek mostanában a Férfiak? Nincs az az idióta többé, aki egész élete munkáját kihajítaná az ablakon egy nő szeszélye miatt.
Egy férfigyűlölő feministának nem szabadna jogi diplomát adni.
Nem megy a kommentelés?
Hello,
excellent idea of topic to speak about !
I guess the words you’ll write in this blog will be read by many people (me first
I will follow your site on a regular basis to keep me updated.
Thank you !
Sentimancho
Kedves Tormáskötél!
Mivel az ingatlanon a szülők haszonélvezete van, ezért bármikor kötelezhetik, hogy költözzön ki – nem a párjának, hanem a haszonélvezőknek van erre joga. A tartásdíj az életközösség megszakadását követően azonnal jár – az más kérdés, hogy ha önként nem fizet az apuka, akkor sajnos hosszú hónapok, mire a bíró dönt és végrehajtják. Asszonytartás csak házastársak esetén jár sajnos.
Üdvözlettel:
Dr. Illés B.
Kedves Ügyvédnő!
Tényleg nem sokat írtam az előző levelemben. Annyit még hozzátennék, hogy a párom házában élünk, ahogy írtam a szülőké a haszonélvezet, a 2 gyerekkel együtt, külön háztartásban, a szülők nem tartanak el bennünket, csak a ház rezsiköltségébe adnak bele, ezt is azért, mert a ház két részre osztott, ők is még ott élnek velünk egy fedél alatt, de külön.
A következő kérdésem lenne, hogy ha előadódna, a páromnak joga van e ahhoz, hogy saját házából a két gyerekkel együtt kiutasítson? Ugyanakkor ha a párom meghalna, joga lenne e a párom szüleinek ahhoz, hogy a két gyerekkel együtt kirakjanak?
Ugyanakkor ha én hagynám őt ott, (mármint a páromat) és vinném magammal a két gyereket (mert oviba, iskolába én megyek értük, a párom vidéken dolgozik, és hétvégente van csak otthon, na jó, ha otthon van, akkor besegít), akkor csak a két gyerek után járó tartásdíjat követelhetem? Mivel élettársi viszonyban voltunk, gondolom asszonytartás nem jár…
Nem tudom, mit hoz a jövő, de jó, ha tisztán látok ezekben a kérdésekben…
A rezsiköltségbe továbbra sem tudok beleadni (ez az összeg halmozódik az én kontómra, a párom folyamatosan számolja a számlákat, az abból rám eső részt), de így is el vagyok adósodva, mert az előző munkahelyemre nem tudtam visszamenni a második gyerek születése után.Amit most találtam munkahelyet, nem keresek korántsem annyit, amennyit kerestem az előző munkahelyemen.
Várom válaszát!
Előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Tormáskötél
Kedves Tormáskötél!
Kicsit nehéz ennyi infóból okosat mondani, de az elvek a következőek: Amíg minden költséget feleztetek, arra az időszakra lehet azt bizonyítani, hogy nem volt közöttetek vagyonközösség – vagyis ki mit vett, azé a tulajdonjog. Ha ebben az időszakban ment a felújítás, ki mennyivel járult hozzá az értéknövelő beruházáshoz, annak az arányában jár neki az adott vagyontárgyon bekövetkezett értéknövekedés arányos része.
Azonban arra az időszakra, amikor Te a gyermekeket gondoztad otthon, és ha Te láttad el a házimunka nagy részét, jó eséllyel egy 50-50%-os közös szerzési arányt fog megállapítani vita esetén a bíróság. Vagyis amit ebben az időszakban bármelyikőtök szerzett az 50-50% arányban közös.
Attól kezdve, hogy visszamentél dolgozni, – és ha változatlanul nem feleztétek a megélhetés költségeit, vagyis jogilag vagyonközösségben éltetek – akkor a jövedelemarányos szerzést állapítja majd meg a bíró. Ez persze nem ennyire egyszerű, mert vizsgálni kell azt is, hogy voltak-e közös gazdasági céljaitok nem csak rövid, hanem hosszú távon is … azonban két közös gyermek felnevelését többnyire közös gazdasági célnak is tekinti a bíróság, tehát jó eséllyel ez lesz a helyzet.
Üdv: Illésb
Kedves Ügyvédnő!
Én élettársi közösségben élek már 12 éve a jelenlegi párommal, külön kasszán, közösen nevelünk két gyereket. A gyerekeket a nevére vette a párom. Mi az elején ellene voltunk a házasságnak, voltak dolgok (konyha, fürdő kialakítása), amelybe közösen fecceltünk bele pénzt. A rezsinek a felét, amíg jó fizetésem volt, tudtam állni. Most már lassan egy éve nem fizettem meg neki. 2 autónk van, mindkettőnknek a nevén, próbáljuk a fizetéseinkből fenn tartani az autókat (tudja svájci kölcsön..:). Neki van saját háza a szülei által, ő a jogos tulajdonosa, a szülei a haszonélvezők. Mire számítsak, ha netalán tán tragédia történne a családban, illetve abban az esetben, ha párom rámunna és lecserélne egy fiatalabb nőcskére (ez végülis majdnem megtörtént a kapcsolatunkban, csak lebukott)?
Kedves Angéla!
Sajnos rossz hírrel szolgálhatok. Bármilyen furcsa, az édesanyának nincs kapcsolattartási joga – vagyis nem illeti meg egyáltalán telefonos kapcsolattartás arra az időszakra amíg a gyermek az édesapjával van. Az, hogy nem szólt a gyermek betegségéről akkor jogi kategória, ha ezzel veszélyeztette a gyermeket – pl nem vitte el ő sem orvoshoz, pedig kellett volna.
Ennek ellenére – mivel nem feltétlenül osztja az én jogi álláspontomat a gyámhivatal – én javaslom, hogy egyszer menjen be személyesen, és beszélgessen el az ügyintézővel, ő hogy látja a dolgot – hátha szerencséje van, és segít, felszólítja apukát, mediációs tárgyalást tart … stb. Ha viszont elutasító, akkor tudomásul kell venni, mert sajnos a mostani jogszabályok igencsak anyukaellenesek abból a szempontból, hogy a kapcsolattartás alatt apuka azt csinál a gyermekekkel amit akar… nem lehet beleszólni amíg nincs konkrét veszélyeztetés.
Tisztelt Ügyvédnő!
A kapcsolattartás során, ha a kizárólagos felügyelői jogokat az édesanya gyakorolja mi az irányadó, amikor a gyerekek az apukánál vannak kapcsolattartás ügyben? 14 éves gyermeknek telefonja van, melyet édesanya fizet, hogyan lehetséges mégis, hogy az időszakos nyári kapcsolattartás idején a 2 hétben apuka elveszi a gyerektől a gyerek mobiltelefonját, kikapcsolja, és akadályozza édesanya és gyerek között a kapcsolattartást. Gyerek és édesanya ingyen hívják egymást, apuka telefonját anyuka nem hívja ingyen. Apuka közli, hogy majd ő szabályozza, hogy ilyenkor édesanya és a gyerek mikor létesíthetnek telefonos kapcsolatot egymással. Sms-t küld, hogy anyuka mikor hívja vissza a gyereket, ami édesanyának pluszköltséggel jár. A gyerek közben megbetegedett, amiről édesanyát nem tájékoztatta. Mit tehet ez esetben édesanya, aki a gyerekek kizárólagos gondviselője, a gyerekfelügyelet nem megosztott a szülők között, csak édesanya gyakorolja?
A gyermekelhelyezés a családjog legbonyolultabb területe – a törvényben 1 mondat, de ehhez sokszáz oldalas szakirodalom és bírói gyakorlat tartozik. Tehát annyi infóbol nem tudom azt mondani hogy a gyerek itt vagy ott lesz jó eséllyel elhelyezve. Ön az anyagi helyzetet ismertette, nos legkevésbé ez számít egy gyermek-elhelyezésnél. Elsődleges, hogy ki gondozta eddig a gyerekeket, ki nevelte őket, kihez kötődnek jobban.
Mivel a gyerekek jelenleg közös szülői felügyeleti jog alatt állnak, az anya nem viheti őket külföldre – a Hágai jogellenes gyermekelviteli egyezmény alapján vissza fogják őket hozni Magyarországra. Azonban ha Ön ennek a procedúrának nem akarja kitenni a gyerekeket, és belenyugszik a külföldre költözésbe, akkor a gyerekek mindenkori tartózkodási helye szerinti országnak van joghatósága a legtöbb nemzetközi szabály alapján. Ezt majd a konkrét célország tudatában meg kell nézni.
Az lenne a kérdésem.hogy ha az anya és a gyerek kettős állampolgárok,az apa csak magyar állampolgár,az apa 190.000 ft körül keres,az anya csak gyes-t kap,az apa nevén van egy lakás(még 10 év van hátra a törlesztésből),az anyának mennyi esélye van,hogy a gyerek nála maradjon?Ha az anya a másik országba viszi a gyereket,az apa melyik ország biróságához kell forduljon a gyermekelhelyezés miatt?
Köszönöm a választ!
Végre egy szuper blog. gratulálok
En is csak annyit mondhatok utolag,kár, h nem 12 evvel korábban jöttek ezek a jo tanácsok.Már “mai” esszel mindent máskepp csinálnek.Teny,mindig a nö(gyerekkel) kiszolgáltatott,saját tapasztalatom;a biroság(az en esetemben)ferfi párti.
Kedves Ügyvédnő!
Mi a helyzett akkor ha 11 év után amiból 8 évet az ő szüleivel laktunk és nem
fizetünk rezsit tehát eltartottak viszont 5 éve épül egy ház ami a szülei telkén van. A törlesztő részletett ugyan az ő fizujából fizetük mivel én 100 at keresek amiből az autó 50 ezer plussz két hitel 50 amit a házra fordítottunk. Én kérhetek valamennyi pénzt? ő 85 re van bejelentve de 260 körül keres.vagy mivel eltartottak az a pénz kiüti amit én kaphatnék. vagy a szocpol amit aláírtunk 2 gyerekre még nincsen viszont én akkor már nem is tudom igénybe venni. mert csak egyszer lehet. még ha nem si telesült.
Várom a tanácsát.
köszönöm
Azert azt elmondhatjuk hogy altalaban nem a no keresi halalra magat, de a valasnal o szeretne a legtobbet. Aztan egy par ev utan rajon hogy a bilibe log a feje. Ezt a masik kisemmizeset hogy eli meg kedves ugyvedno ??? Remelem maga sem gondolja hogy a valas mindig a szegeny nok karara tortenik ???
Nos igen, az élettársi vagyonközösség valóban rémálom szakmai szemmel is, ezért mindenképp fog foglalkozni a blog ezzel a témakörrel is. Elöljáróban annyit, hogy nagyon rossz a jogszabály, nagyon hektkus a bírói gyakorlat, így 100%-ra soha nem mehetünk egy perben.
A bíztató szavakat pedig köszönöm, remélem sokaknak segít majd a blog!
A házastársi hűség – egyenlőre – törvényi kötelezettség, tehát igen, ha egy nő hűtlen, az növeli az édesapa esélyeit egy gyermekelhelyezési perben. De azért azt előrebocsátom, a hűtlenséget az esetek nagy többségében nem lehet bizonyítani. Azt szoktam mondani, ha in flagranti nem kapják rajta két elfogulatlan tanúval, akkor igen könnyű letagadni. E-mailek, SMS-ek ritkán állják meg a helyüket.
Ami a pénzt illeti, természetesen követelhető akkor is ha nem számlán van, de itt ismét a bizonyíthatatlanság falába ütközünk – tanúkkal igen nehéz igazolni mennyi volt a házastársak közös megtakarítása az életközösség megszakadásakor.
Jól jöttek volna ezek a tanácsok jó húsz évvel ezelőtt, amikor még sem internetem, sem eszem nem volt /az odafigyelésre/. Érdekelne, hogy az Ügyvédnő kizárólag a házasságok felbontásának ügyeivel foglalkozik, vagy az élettársi kapcsolatok problémáival is./ Meglátásom szerint ez utóbbi még bonyolultabb – vagyonmegosztási szempontból/.Ha igen, lennének további kérdéseim.
Örülök,hogy valakinek eszébe jutott ez a téma, ez a blog.
Nagyon sokan szeretnének tisztán látni ebben a nagyon fontos és egyben nagyon szomorú kérdésben. Éppen azért, mert ilyenkor több embernek érnek véget az álmai, vágyai, hosszútávú elképzelései, ritkán tudnak reálisan gondolkodni.Jól jön egy kívülálló, szakértő, pártatlan segítség.
Gratulálok a bloghoz, ha ismertebbé válik, nagyon sok látogatója lesz!
Kérdés: ha a nő hűtlenkedik, az apuka nagyon rendes, válásnál mennyi az esélye a gyerekekre ?
Ha nem számlán tartja a pénzét, követelhetik ?
Tisztelettel: G.Gyula
Hát, ha jól belegondol, ez a cikk igen sok tippet adott a férj-apukáknak is… De természetesen nem minden bejegyzésben kapja a főgonosz szerepét a férfi, azonban vagyonjogi kérdésekben általában a nő az aki kiszolgáltatott.
Igen a bíróság bekérheti a bankszámla egyenlegét a vagyonközösség megszűnésének napjára, és ha kellően alátámasztjuk, akár 1-2 évre visszamenőleg a bankszámlaforgalmat is. Azonban a bíróság nem nyomozóhatóság, legalább a bank nevét kell tudni. Az a tapasztalatom, hogy 4-5 sikertelen próbálkozás után, nem engednek a bírók teret a vaktában lövöldözésnek, tehát nem baj ha nincs pontos számlaszám, de a pénzintézet neve kell.
Arra is figyeljünk, hogy a válóper benyújtásakor milyen dátumot adunk meg a vagyonközösség megszűnésére. Ui. addig a dátumig minden közös, azaz ha adott év januárjától bizonyított a hűtlenkedés (pl. a férj által a bíróságon elismerten), de csak októbert adtunk meg a vagyonközösség megszüntetésére, úgy addig viszi a kereset felét. Ez akkor problémás, ha Te keresel többet, vagy netán a férj munkanélküli.
Kedves Ügyvédnő!
Azért remélem, nem lesz egyoldalú a blog, és férjek/apukák is hasznos tanácsokra lelnek majd benne.
“Házassági vagyonjogi perben nincs banktitok” Ez azt jelenti, hogy a válóper során a bíróság lekérdezheti a férj bankszámlájának a tartalmát, történetét? Azt is megszerzik, hogy hol van a nevén számla, vagy azt a feleségnek kell tudni megadni? Csak a bank nevét, vagy a számlaszámokat is?
Ez egy (az első) hozzászólás.
A hozzászólás szerkesztéséhez vagy törléséhez be kell jelentkezni, majd a kívánt műveletet elvégezni.