Számos nemzetközi tanulmány kimutatta, hogy azokban az államokban, ahol a szétválás után a bíróság fő szabályként közös szülői felügyeleti jogot ítél meg, kevesebb eljárást kezdeményez egymással szemben a két szülő, mint azokban az esetekben, ahol csak az egyik szülőé a felügyeleti jog.
Az elmúlt hetet a közös szülői felügyeleti jog nemzetközi gyakorlatával töltöttem egy megbízásom kapcsán. Bár mindig is figyelemmel kísértem az erre vonatkozó híreket, rájöttem, hogy a töredéke sem jut el hozzánk. A számomra is újdonsággal szolgáló tapasztalataimat gondoltam megosztom Veletek:
A magyar törvény, és a magyar bírói gyakorlat álláspontja a következő: a szülők erre vonatkozó megállapodásának hiányában a bíróság közös szülői felügyeletet nem rendelhet el, mert az az együttműködésnek olyan fokát kívánja meg a szülőktől, amely csak a szülők egyetértése esetén valósítható meg. Logikus nem? Ha a szülők arra sem képesek, hogy megegyezzenek a közös szülői felügyeleti jog fenntartásában, hogy jön ahhoz egy külső fórum, mint a bíróság, hogy ebbe belekényszerítse a feleket. Nyilván semmi másra nem lesz jó, csak a válás után is ugyan úgy vitatkozni fognak a felek, és antidepresszáns-függőségig szekálják egymás.
Nos, ez óriási tévedés! A hatás épp ellentétes.
Ha a felek abban a tudatban válnak el, hogy a válás után nem szabadulok meg a másiktól, akkor először is megfontolják, vajon érdemes-e válni. Statisztikai adatok határozottan kimutatták, hogy azokban az államokban, ahol fő szabályként közös szülői felügyeleti jogot ítélnek meg, csökkent a válóperek száma! Emellett teljesen határozottan kimutatták azt is, hogy ott, ahol a közös szülői felügyeleti jogot fenntartott a bíró, kevesebb volt a konfliktus a szülők között!
Ezt a szakemberek azzal magyarázták, hogy közös szülői felügyeleti jog esetén a feleknek egyenlő jogaik és kötelezettségeik vannak, így kétszer is meggondolják, borsot törnek-e a másik orra alá, hiszen az ugyan olyan eszköztárral tud visszatámadni. Ha belegondolunk, valós… Mi az átlagos eset ma Magyarországon? A feleségnek elege van, meg akar szabadulni a férjétől, beadja a bontót, és ha a férje a feje tetejére áll, akkor sem kapja meg a közös szülői felügyeleti jogot, mert ezt a magyar jog kizárja. Vagyis válás után a feleség szinte azt tehet, amit akar – gyakorlatilag csak az óvoda, iskola választásban kell kikérnie az apuka véleményét, de mi van ha nem teszi? Semmi… Tehát akinek megvan erre az indíttatása, az a végsőkig szórakozhat apukáva, vagy extrém módon ki is zárhatja a gyerekek életéből. Apuka marad a finanszírozó – mint tartásdíj fizetésre kötelezett egyén – és minden második hétvégén ingyen babysitter.
Pedig a gyereknek és az szülőknek is az az érdeke, hogy a gyermek mindennapjaiból vegye ki a részét az édesapa. Segítsen felkészülni a matek dogára, ugorjon el vele a fogászatra, hozza-vigye az edzésekről, ezzel tehermentesítve az édesanyát. Jelenleg Magyarországon vagy elég intelligensek a felek, hogy a gyermeküket a válás után is közösen neveljék, vagy nem – ekkor sokat nem tehetünk, mert a gyermek elhelyezés megváltoztatásához kevés a „nem együttműködő” magatartás tanúsítása.
Rengeteg pszichológiai tanulmány is készült, a közös szülői felügyeleti jog alatt felnőtt gyermekeknek jobbak tanulmányi eredményei; magasabb az önértékelésük; kevesebb pszichés és viselkedési problémájuk van; alacsonyabb a száma a bűnelkövetésnek valamint a cigaretta, alkohol és drog használatnak mint az egyedüli felügyeleti jog alatt lévő társaiké. Emellett az egyik szülő kizárólagos felügyeleti joga alatt élő gyermekeknek 2-2,5 szer nagyobb esélyük van arra, hogy fizikai, pszichikai vagy szexuális abúzus áldozatai legyenek.
Tehát nem igaz, hogy csak a férfiak negatív diszkriminációjának megszüntetésére szolgál a közös szülői felügyeleti jog bevezetése, hanem a gyermekek kiemelt érdeke is ez lenne. Remélem az új családjogi törvény elismeri ennek a létjogosultságát. Az Európai Unióban az elmúlt évtizedben, ezt szinte mindenhol felismerték, és két tagállamtól eltekintve, mindenhol a közös szülői felügyeleti jog a főszabály. És mi a jövő? Pár tagállam – Belgium, Franciaország, Finnország, Svédország – bevezette a közös elhelyezést is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyermek közel annyi időt tölt az egyik mint a másik szülőnél. Azt hiszem ennek hatékony, a gyermek érdekét szolgáló gyakorlatától még távol állunk – úgy általában – de érdemes végig gondolni ezt is, hiszen e felé halad a nemzetközi családjog, valószínűleg csak idő kérdése, hogy nálunk is bevezetésre kerül.
Dr. Illés Blanka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: