Elég volt, külföldre költözöm!

2012 július 8. | Szerző: | Hozzászólások (13)

Ma már nem kell emberfeletti erőfeszítés ahhoz, hogy valaki külföldön telepedjen le. A határok elmosódtak, a megélhetés költségei között nincs nagyságrendi különbség, – a fizetések között annál inkább – a nyelvtudást egyre könnyebb elsajátítani és a legtöbb végzettséggel jól lehet boldogulni más országban is.  A fejlett telekommunikáció és a globalizálódó  média létrehozott egy egységes gondolkodásmódot, egy standard értékrendet, így bőven található olyan célország, ahol a költözés után nem kell egy merőben más világban akklimatizálódni.

Annát nagyon megviselte a válás, derült égből villámcsapásként érte a hír, amikor a férje bejelentette: „Bocs, de szerelmes lettem, költözök!”.   Az első sokk hatása alatt mindent aláírt, amit a férje ügyvédje az orra alá tolt. Mivel gyermekük születése óta nem dolgozott, elhitte, hogy férje bármikor megkaphatja Márk felügyeleti jogát, így inkább lemondott minden közös vagyonról és vissza költözött a szüleihez.

Fél évvel a válóper után a volt férje pert indított Márk nála való elhelyezéséért. Anna még a válást sem emésztette meg, nagyon beteg lett, folyamatosan kezelésekre járt. Emiatt munkát nem tudott vállalni, gyakorlatilag a szülei tartották el. Nem volt sok esély rá, hogy megnyeri a pert.

Azonban az anyai ösztönt nem szabad lebecsülni! Anna talált magában elég erőt ahhoz, hogy elkezdjen munkát keresni, és a betegsége is visszakanyarodott a gyógyulás útja felé. Sokkal jobban érezte magát. Bár a volt férj az egyik legvérmesebb ügyvédet állította ellene csatarendbe, mégsem tört meg. Munkát azonban nem talált, a volt férj keze messzire elért, és azok az ajtók, ahol Anna speciális tudása jól kamatoztatható lett volna, mind bezárultak.

Emellett a volt férj szisztematikusan igyekezett Anna életét ellehetetleníteni. Rendszeresen megjelent az oviban, az egyik óvónőnek komolyan udvarolni is kezdett, felvette a kapcsolatot Márk orvosával is.  A kapcsolattartási időn felül heti 4-5 alkalommal betoppant Anna és Márk életébe, és mindig megtalálta a megfelelő mondatot, hogy Márk inkább vele menjen: „Menjünk moziba; irány a játékbolt; vettem neked egy kiskutyát; nálam vár rád az a lézerkard, amire vágytál; menjünk strandra; megszereztem a legújabb Márió-t a PSP-re… ”

Sem a gyámhatóság, sem a rendőrség, sem a bíróság nem látta át, hogy itt nem őszinte apai szeretetről van szó, hanem egy jól megtervezett hadjáratról, aminek semmi más célja nincs, mint elvenni Annától mindent.

Anna kétségbeesett lépésre szánta el magát. Eladta mindenét – amije csak maradt – és Márkkal együtt Írországba költözött. Szinte azonnal kapott munkát, és a fizetéséből gond nélkül tudott bérelni lakást, kocsit, Márkot pedig be tudta íratni egy neves magániskolába. Bár a volt férj még futott 1-2 kört hogy, visszahozassa Márkot, de az ír bíróság tisztán látta a helyzetet, és a gyermek érdekét kiemelten kezelve elutasította a kereseteket. Ezek után a magyar bíróság sem tehetett mást, Anna felügyelete alatt hagyta Márkot.

Elsőre sikertörténetnek tűnhet, mégis ha belegondolunk, hihetetlen nehéz döntés előtt állt Anna – és számtalan más édesanya, édesapa, akik hasonló cipőben szorongnak.  Az egyik oldalon ott vannak a kényszerítő körülmények:

-        nagyon nehéz munkát találni, a tisztességes megélhetést biztosító fizetés pedig még ritkább. Hiába van meg valakinek a végzettsége és a tapasztalata, a fiatal, olcsó munkaerő betölti azt a nagyon kevés üres helyet is, ami akad.  Tőlünk nyugatabbra viszont számtalan lehetőség kínálkozik, amely munkákra ott egész egyszerűen nincs jelentkező, mi pedig a hazánkat dobnánk – és dobjuk is – oda érte. Csak példaként: Angliában pusztán takarításból akkora jövedelemre lehet szert tenni, amelyből gond nélkül el lehet tartani egy 5 tagú családot, lehet kertes házat, autót bérelni, magániskolába járatni a gyerkőcöket, és évi egy tengerparti nyaralás valamint egy síelés belefér. A külföldre távozó orvosok ügye pedig már történelem.

-        egy válás után, amikor az ember egyedül visz egy háztartást, neveli a gyerekeit és helytáll a munkahelyén gyakorlatilag lehetetlen új párt találni – vagy csak egyáltalán újra piacképes állapotba kerülni. Fodrászhoz, kozmetikushoz menni, sportolni, csinos ruhákat venni – mind hétről hétre ott van a feladatlistán, de nagyon ritkán sikerül kipipálni. Valahogy könnyebbnek tűnik a külföldi társközvetítő site-okon való ismerkedés. Elég egy jó fotó, és a skype-on nem látszik, ha épp nem friss a manikűr. Sok ügyfelem azt mondja, sokkal nagyobb eséllyel talál magának külföldön párt, mint itthon.

-        sajnos vannak olyan esetek is, amikor az Ex annyira megkeseríti az életet, hogy menekülni kell – ha nem folyik vér, nagyon kétesélyes kaphat-e bármilyen védelmet a sérelmet szenvedő fél. Ekkor jó megoldásnak tűnhet a másik város, másik országrész, másik ország vagy másik kontinens – a zaklató fél vehemenciájának függvényében az egyre távolabbi célpont.

-        sokan vannak, akik egész egyszerűen a gyermekük jövőjét látják kilátástalannak, és úgy döntenek, ők feláldozzák a jelenüket a gyermekük jövőjéért. A gyerekek már egy másik kultúrába fognak belenőni, és csak profitálnak majd egy fejlettebb ország valamennyi előnyéből, mint a szélesebb körű oktatás, az önálló élethez való kézzelfogható segítség, és a méltó életszínvonalat biztosító jövedelmek.

A másik oldalon ott van, a kétség:

-        elszakad a gyermek a másik szülőtől. A gyermek számára ez mindenképp komoly törés, akkor is ha jó, és akkor is ha rossza a kapcsolat a különélő szülővel.

-        elszakad a gyermek a nagyszülőktől, rokonoktól. A gyökerek, a múlt, az hogy honnan jöttünk, mindenki életében ez adja az alapot. Ha a gyermek ezt nem ismerheti, nem tapasztalhatja, nem érzi, hogy a családi védőháló mögötte van, egész életére, személyiségére hatással lesz.

-        elszakad a gyermek a barátaitól. Nagyobb – általában iskolás – gyermekeknél már komoly kötődések, akár életre szóló barátságok alakulnak ki. A távolság ezeket az értékeket is tönkre teheti.

 -        elszakad a gyermek a hazájától. Bárhogy is próbálják a külföldre szakadt családok ápolni a magyar nyelvet, a magyar hagyományokat, a gyerek kinti iskolája, kinti barátai olyan húzóerőt jelentenek, ami az életkor előrehaladtával  egyre inkább átveszi a szülői befolyás helyét. Sok ügyfelemet hallom panaszkodni, hogy a gyermeke már teljesen olyan, mint a többi amerikai, ausztrál, olasz, német ..stb. gyerek, jobban beszélni a nyelvet és többet tud a kultúráról mint ő, emellett az egész szemléletmódja és világlátása is idegen.

Menni vagy maradni? Sokan évekig tipródnak, melyik lenne a helyes döntés? Sodródni a globalizációval, kihasználni az EU adta lehetőségeket, vagy maradni, és az ’itt és most’-ból kihozni a maximumot? Hisz az élet máshol sem tejjel mézzel folyó kánaán, és az első generációnak, aki kiutazik, inkább áldozat, mint nyereség.

Ha megszületett a döntés, és az utazás mellett voksol a szülő, akkor van számos jogi szempont is, amit figyelembe kell venni – erről részletesen a következő posztomban írok.

Dr. Illés Blanka ügyvéd

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Ian szerint:

    P,
    I think facts are important whatever the subject of the blog is. People read this and believe that these things are true when in fact they are not. If someone writes a pile of rubbish then I think it’s important to point out the truth before more people are fooled into making a very serious mistake in their life.
    What was written was written as part of a blog on divorce and I am doing the same. So I don’t think I’ve missed any point at all.

  2. Basil szerint:

    A cikk lényegét megértettem, de egy hamis információra hívtam fel a figyelmet, amit -tekintve hogy segítségre szoruló embereknek íródott – nem ártana kijavítani. Nem vitatom a szerző jártasságát jogi ügyekben, azt is elhiszem, amit az ismerőséről ír de Angliában takarítói fizetésből mióta a gazdasági válság és 3000 000 lengyel rárontott az országra nem lehet kertesházat, kocsit, magániskolát is fenntartani. Csak egy infó: a minimálbér kb 13000 GBP évente, egy magániskolában az éves tandíj ennél több. Takarításért ritkán fizetnek minimálbérért többet.

  3. boszorka67@hotmail.com szerint:

    Takaritoi fizetesbol meg egy gyereket sem lehet jo maganiskolaba jaratni, nemhogy tobbet!!! Mondom ezt ugy, hogy 7 eve elunk Angliaban, es a ferjem keresete sokszorosa az itteni atlagjovedelemnek. Ja, es a gyerekunk maganiskolaba jar.

    Mi ertelme van ilyen hamis informaciokat terjeszteni?

  4. P. szerint:

    Ian,

    I think you didn’t get the point. This post and the entire blog is about divorce and all of its aspects, and NOT about finding a job in the UK or in any other countries of the world. I’m sure you’re right about your country, but this is not relevant to the topic. :)
    P.

  5. ancsi.gaal@gmail.com szerint:

    Ian, these articles tend to be very biased. They usually make moms/women sound like a martyr. It’s just part of the media.

  6. Ian (British man with Hungarian fiancee) szerint:

    What complete rubbish!
    People who write this kind of stuff are responsible for encouraging people to believe in something that just is not true. We have read this in disbelief.
    We know people who have come to the UK and have taken up cleaning jobs and there is no way anything you have written is truthful. Wages in Ireland are worse than in the UK. You would have to spend all your earnings just to pay for the private school with nothing left for food let alone all the other imaginary things you talk of.
    We wonder why people make these stories up? Is it because they don’t want to admit that life is no better over here? Or do they just want to make people at home feel jealous?
    Also, I find it hard to believe that someone who claims to be a lawyer would actually believe this rubbish. There’s no way someone who has any experience of the west would think this is true!
    In addition to the fact that what you have written is completely false I think you should consider the effects of what you have written. By writing this rubbish you are encouraging people to leave their home countries and risk everything on a false dream. Don’t you feel guilty about that?
    Before you write back remember that I am British and know the truth about my country. I also know enough about Ireland to be able to say life there is not that much different to here.
    There’s been enough bullsh*t spread about the “better” life over here. It’s time it stopped before any more people’s lives are affected.

  7. P. szerint:

    Basil,
    bocs, de azért látom, hogy sikerült a poszt “lényegét” megfognod :)
    P.

  8. Kedves Basil!

    Az Angliai életszínvonalról szóló rész egy konkrét ügy, de említhetnék itt olasz vagy német példákat is, ahol a kétkezi munkából – mint a takarítás, masszírozás, villanyszerelés, gépkocsivezetés – egy nagyságrenddel jobban lehet keresni mint Magyarországon. Külföldön persze a megélhetés költségei is magasabbak, mégis jobb életszínvonalat biztosít ugyan az a munka, mintha itthon végezné. Ez is egy, a sok egyéb szempont között, amit mérlegelni kell.

    Üdvözlettel: Illés B

  9. Basil szerint:

    Az angliáról szóló rész teljesen hamis, takarításból nem lehet eltartani egy öttagú családot, hacsak nem 24 órában dolgozik valaki, de akkor a gyerekfelügyeletre megy el egy vagyon, miután nagyszülő és egyéb ismerős aki a gyerekre tudna vigyázni nincs. A magániskola pedig még az angol középosztálynak is egyre inkább megfizethetetlen. Remélem a cikk többi része megalapozottabb.

  10. k.vivien22@gmail.com szerint:

    Ő lett szerelmes, Ő hagy ott, és neki még mindig mindenhez joga van

  11. Ádám szerint:

    Tudod, pont így beszél az anyjuk is. Jól hangzó indokot lehet találni, de talán a gyerekek érdekét kéne nézni, nem pedig önző módon a saját veszteségét! Egyet értek a cikkel, ez neki, nekem, a szüleimnek rengeteg lemondással jár majd, de a gyerekeinknek szuper lehetőség! Én saját magam látom, hogy a szakmámban csak azért mert valaki anyanyelvi szinten beszél egy nyelvet milyen sokra vitte. aki külföldön végezte az egyetemet mind vezető beosztásban dolgozik. Lehet vitatkozni, hogy több tárgyi tudást kap-e az USA-ban mint itt /szerintem nem/, de a más szemléletmód miatt mégis sikeresebb felnőtt lesz.

  12. judit szerint:

    ez nagyon reális, hogy viszed a szüleidet is, így biztos családi hátteret kaphatnak a gyerekek.

  13. Ádám szerint:

    A két gyerekem nálam került elhelyezésre, mert az anyjukat jobban érdekelte az új szerelme. Rögtön terhes is lett, meg is született a közös gyerek. Én informatikus vagyok, szuper lehetőségek vannak az USA-ba, találtam is nagyon jó melót. Vinném a szüleimet is – segítenek a gyerekek körül amíg dolgozom. Az exem mindent megtesz annak érdekében, hogy akadályozza a kiköltözést! Semmi kézzelfogható indokot még nem sikerült felsorakoztatnia, hiszen eddig sem érdekelték a gyerekei, én hoztam-vittem őket, ő ugyan magától tuti nem jött… Most meg egy szuper munkaszerződéssel a zsebemben itthon dekkolok, és várom a bíróság döntését – szeptemberre talán meglesz az engedély… Egy másik nyelv profi elsajátítása, és egy szélesebb látókör – ezt mind nyerik a gyerekek, és ha visszajövünk – mert nem akarok végleg kint maradni – olyan előnyük lesz a többiekhez képest amit máshonnan nehéz beszerezni.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!